A közszereplői minőségtől

A közszereplők személyiségvédelmének polgári jogi gyakorlata

dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár jelen írásában oly módon elemzi a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget határozza meg, majd a személyiségvédelem azon területeit érinti, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest.

_{2011.08.29 07:00dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Közszereplők titok- és adatvédelme

A közszereplők adat- és titokvédelme specialitását az általános adat- és titokvédelemhez képest az adja, hogy két alkotmányos alapjog ütközik össze. Az egyik a mindenkit megillető magántitok és személyes adatok védelme, másrészt a szintén mindenkit megillető, közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog. Így tehát a közszereplők ezen védelme annyiban korlátozott, amennyiben a korlátozást a közérdekű adatok megismerésének joga indokolja (Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai. Budapest-Pécs, 2007. Dialog Campus). Vannak tehát bizonyos kérdések, adatok, amelyek magánembernél személyes adatként védelmet élveznek, közszereplőknél azonban a társadalom joggal tart igényt azok nyilvánosságra hozatalához. A bírói gyakorlat a "médiaszemélyiségek" és hasonló közszereplőkkel összefüggésben azt a mérlegelési szempontot is kialakította, hogy amennyiben a közszereplő olyan életvitelt folytat, hogy magánéletét tudatosan a nyilvánosság elé tárja, magánéletének védelme érdekében sokkal szűkebb körben élhet személyiségi jogi igénnyel. A Fővárosi Ítélőtábla egy ide kapcsolódó döntésében kifejtette, hogy a magánélet zavartalanságához fűződő személyiségi jog körében a közszereplők esetében is csak a tevékenységükkel (közszereplésükkel) összefüggő, ahhoz szorosan kapcsolódó, valós, családi körülmények és viszonyok nyilvánosságra hozatala tekinthető jogszerűnek, mivel a közszereplőket is megilleti az a jog, hogy magánéletük zavartalanságát tiszteletben tartsák. A határozat kifejti továbbá, hogy a vallási hovatartozás olyan különleges személyes adat, amely csak írásban tett hozzájárulás esetén kezelhető. A Fővárosi Ítélőtábla a FIT-H-PJ-2010-43. számú döntésének alapjául szolgáló elsőfokú ítéletben a bíróság kifejtette, hogy az ügyben a felperes, mint speciális közszereplő, művészi tevékenysége, színészi munkája az, amely körében közszereplőnek minősül, azonban az ilyen közszereplő magánélete, a gyermekeivel való kapcsolattartása vagy annak hiánya nem tekinthető közügynek, amennyiben az érintett ebben a körben nem tárja magánéletét a nyilvánosság elé. Az Ítélőtábla rögzítette, hogy aki közéleti jellegű nyilvános tevékenységet végez, kilép a magánélet köréből. Ugyanakkor a közélet szereplőjének minden megnyilvánulását nem lehet közszereplésnek tekinteni. A személyes adatok védelme és a magántitok védelme a személyiségi magánérdekkört védelmezi, amely védelem a közélet szereplőit is megilleti, a közszereplőnek is joga van a közéleti szereplés körén kívül a zavartalan magánéletre. Amennyiben az érintett személy nem kívánja magánéletét vagy annak bizonyos részleteit, kapcsolatát, gyermekére vonatkozó információkat a nyilvánosság elé tárni, megilleti az a jog, hogy ezt tiszteletben tartsák. A közszereplő vonatkozásában a védelem nem a nyilvános megjelenés tényéhez, hanem annak céljához, rendeltetéséhez kötött. Mivel az ügy felperese kizárólag színművészként, illetve ahhoz kapcsolódó megnyilvánulási körben minősül közszereplőnek, magánélete, hozzájárulása nélkül n

A Fővárosi Ítélőtábla FIT-H-PJ-2009-129. számú határozatában ugyanezt erősítette meg, amikor kifejtette, hogy az ügy felperesei – mint a közélet ismert szereplői – nem kívánták a széles nyilvánosság elé tárni házassági konfliktusukat, és mivel őket is megilleti a magántitok védelméhez fűződő személyiségi jog, a sajtó csak közszereplői mivoltukkal összefüggésben, a színészi, rendezői tevékenységük körében jogosult hozzájárulásuk nélkül tájékoztatást adni.

Egy közismert ügyben a bíróság Alföldi Róbert színész-rendező, jelenleg a Nemzeti Színház igazgatója részére ítélt meg hatmillió forint nem vagyoni kártérítést a személyiségi jogai megsértése miatt, mert az alperes kiadásában megjelenő lap szexuális orientációját firtatta, ami különleges adatnak minősül, és így az érintett beleegyezése nélkül nem tehető közzé.

	[8/11]
1. oldal A közszereplői minőség A közszereplői minőség - folytatás Személyiségi jogok polgárjogi védelme általában Közszereplők személyiségi jogi védelme Névvédelem Közszereplők képmásának védelme Közszereplők titok- és adatvédelme A közszereplők emberi méltóságának, becsületének és jóhírnevének védelme Folytatás Folytatás

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter