A közszereplői minőségtől

A közszereplők személyiségvédelmének polgári jogi gyakorlata

dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár jelen írásában oly módon elemzi a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget határozza meg, majd a személyiségvédelem azon területeit érinti, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest.

_{2011.08.29 07:00dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Személyiségi jogok polgárjogi védelme általában

A közszereplők polgári jogi jogvédelmének specialitásai kifejtése előtt általánosságban meg kell határozni a személyiségi jog polgári jogi védelmének néhány lényegi jellemzőjét, amely - mint ahogy mindenkire - így a közszereplőkre is vonatkozik. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. § (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. felsorol néhány védendő személyiségi jogot, azonban a lista nem taxatív. Kiemeli így az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, a lelkiismereti szabadság sérelmét és a személyes szabadság jogellenes korlátozását, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértését, a névviseléshez való jogot, jóhírnév védelmét, más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélést, a levéltitkot megsértését, a magántitok vagy üzleti titok védelmét, illetve a kegyeleti jogokat. A sérelmet szenvedett személyek ezen felsorolásban nem szereplő személyiségi jogaik védelme érdekében is igénnyel élhetnek, illetve jellemző még, hogy a polgári jogon kívül egyéb jogágak, illetve azok alapvető szabályait tartalmazó jogszabályok is tartalmazhatnak személyiségvédelmi rendelkezéséket (így például a Cégtörvény, a versenyjogi rendelkezések, az Egészségügyi törvény, médiajog). A Ptk. 84.§ (1) bekezdése felsorolja azokat az igényeket, amelyek érvényesíthetőek a személyiségi jogok sérelme esetén. Ezek a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyására kötelezés és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, követelheti, a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon történő elégtétel adására való kötelezése, szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosság biztosításával. A személyiségi jogsérelmet elszenvedett személy követelheti továbbá a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását, valamint kártérítés fizetésére kötelezést. A kártérítés körében a bírói gyakorlatban egyre nagyobb szerepet játszik (egyre magasabb összegű nem vagyoni kártérítésben történő marasztalás révén) a nem vagyoni kártérítés, amely funkciója a 34/1992. (V.1.) AB határozat alapján az, hogy az elszenvedett sérelem hozzávetőleges kiegyensúlyozásáról gondoskodjon, amely az elszenvedett sérelemért körülbelül egyenértékű másnemű előnyt nyújt.

	[4/11]
1. oldal A közszereplői minőség A közszereplői minőség - folytatás Személyiségi jogok polgárjogi védelme általában Közszereplők személyiségi jogi védelme Névvédelem Közszereplők képmásának védelme Közszereplők titok- és adatvédelme A közszereplők emberi méltóságának, becsületének és jóhírnevének védelme Folytatás Folytatás

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter