A közszereplői minőségtől

A közszereplők személyiségvédelmének polgári jogi gyakorlata

dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár jelen írásában oly módon elemzi a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget határozza meg, majd a személyiségvédelem azon területeit érinti, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest.

_{2011.08.29 07:00dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A közszereplői minőség

A bíróságok számára jelentős nehézséget okoz, hogy nincs a közszereplői minőségnek egzakt jogszabályi meghatározása. Egyetlen törvény ad definíciót a közszereplők személyére nézve, amelyet a jogalkalmazás során időnként kiindulópontnak tekintenek. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. tv. 1.§ (2) bekezdés 13. pontja értelmében „e törvény alkalmazásában közszereplő az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”. Ezen – igen szűk – meghatározásban azonban benne is rejlik az ok, amiért nem alkalmazható a közszereplőket érintő személyiségi jogi jogvitákban, vagyis, hogy az csak a fenti törvény alkalmazása esetére vonatkozik, ezért ezen definícióból hiba lenne kiindulni egy személyiségi jogi perben. Lényeges különbség a fenti törvény alkalmazási területe és a közszereplők személyiségi jogvédelme között, hogy az ügynöktörvény rendelkezései alapján a levéltár az érintett személyt megnyilatkoztatja, hogy közszereplői minőségét elismeri-e, míg a polgári jogi védelem esetén a jogalkalmazó dönt e minőség tekintetében.

A témával foglalkozó elméleti jogászok is igyekezték meghatározni a közszereplő fogalmát a joggyakorlat alapján, Tattay Levente például úgy definiálta e személyi kört, hogy közszereplőnek minősülnek azok a természetes és jogi személyek, akik tevékenységükkel vagy nyilvános fellépésükkel befolyásolják a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, továbbá azok, akik közéleti kérdésekben érintettként szerepelnek. (Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai. Budapest-Pécs, 2007. Dialog Campus. 20. o. )

A közszereplőket érintő, a közhatalmat gyakorló személyek és a politikai közszereplők egyéni becsületének büntetőjogi védelmével és a közügyek nyilvánosságával foglalkozó 36/1994. (VI.24.) AB határozat úgy határozza meg a közszereplést, hogy annak minősül az a megnyilvánulás, amely a szűkebb vagy a tágabb társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok alakulását befolyásolja. A határozat tételesen felsorolja a hivatalos személyek, mint közhatalmat gyakorló személyek körét, illetve közszereplő politikusokra utal. A közszereplők körét azonban nem határozza meg kimerítően, rögzíti, hogy a jogalkalmazói gyakorlat feladata, hogy a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása mely közszereplő esetében zárja ki a cselekmény jogellenességét.

Az ilyen jellegű perekben eljáró egyes bírák véleménye, hogy nem is lehetne egy pontos meghatározást, vagy kimerítő jellegű felsorolást adni, hogy ki minősül közszereplőnek, a közélet változásai során ezt úgyis az élet alakítja, ezért a közszereplők körét eseti döntések alapján a bírói gyakorlat alakítja ki. Ugyanakkor ezzel ellentétes vélemények is megfogalmazódtak, a TASZ képviseletében Schiffer András úgy nyilatkozott, hogy differenciált közszereplői kategóriát kellene megállapítani, amely keretében lennének abszolút közszereplők, pl. politikusok, országos szintű közintézmények vezetői, illetve különbséget kellene tenni helyi és országos ismertségű közszereplők között, továbbá figyelembe kellene venni az eseti különbségeket is.

A fentiek alapján tehát a joggyakorlat feladata a közszereplők személyi körének meghatározása, illetve az egyedi esetekben annak eldöntése, hogy az érintett közszereplőnek minősül-e. A Legfelsőbb Bíróság BH204.104. Számú döntésében a „közélet szereplőiről” tesz említést, rögzíti, hogy közszereplésen a közéleti szereplést kell érteni. E körben a fellépésnek a közéletben kell megtörténnie politikai, társadalmi, kulturális, stb. tevékenység kifejtése során, abból a célból, hogy a nyilvánosság tudatos vállalásával a személy valamit közvetítsen a mások felé.

A Fővárosi Ítélőtábla döntéseiből szemezgetve látható, hogy akad több olyan eset, ahol a Bíróság egy az egyben átvette Tattay Levente fent idézett meghatározását. A jogtudomány és a gyakorlat meghatározásaiból kiindulva a Fővárosi Ítélőtábla döntéseiben közszereplőnek minősített például újságírókat, polgári egylet elnökét, önkormányzati jegyzőt, helyi képviselő-testületi tagot (utóbbi kettőt, mint olyan személyeket, akik részt vesznek a helyi közéletben). Kimondta továbbá egy ítélet ben, hogy a közszereplők tevékenységével azonos megítélés alá esik egy köztéren emlékmű állítását elvégző egyesület, illetve annak elnöke tevékenysége, úgyszintén egy közhasznú egyesület gazdasági vezetőjének, mint a helyi közélet szereplőjének tevékenysége. A Debreceni Ítélőtábla ítéletében az előtte folyó per felperesét az általa betöltött társadalmi és szakmai tisztségekre, illetve a tudományos közéletben játszott kiemelkedő szerepére tekintette közszereplőnek.

A Fővárosi Ítélőtábla határozatában megerősítette a Fővárosi Bíróság azon álláspontját, hogy a színész speciális közszereplő, akinek művészi tevékenysége, színészi munkája az, amely körben közszereplőnek minősül, magánélete – a később kifejtettek alapján – nem tekinthető közügynek.

	[2/11]
1. oldal A közszereplői minőség A közszereplői minőség - folytatás Személyiségi jogok polgárjogi védelme általában Közszereplők személyiségi jogi védelme Névvédelem Közszereplők képmásának védelme Közszereplők titok- és adatvédelme A közszereplők emberi méltóságának, becsületének és jóhírnevének védelme Folytatás Folytatás

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter