A közszereplői minőségtől

A közszereplők személyiségvédelmének polgári jogi gyakorlata

dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár jelen írásában oly módon elemzi a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget határozza meg, majd a személyiségvédelem azon területeit érinti, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest.

_{2011.08.29 07:00dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Közszereplők képmásának védelme

A Ptk. 80. § (1) bekezdése értelmében személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A (2) szerint képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Közszereplők esetében tehát nincs szükség hozzájárulásra a nyilvánosságra hozatalhoz. Egyes nézetek szerint egy nyilvános közszereplés nézőközönségének tagjai a puszta jelenlét folytán közszereplőknek minősülnek (Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai. Budapest-Pécs, 2007. Dialog Campus.142.o.). Ez a nézet azonban semmiféleképpen sem egyeztethető össze a közszereplőkről korábban kifejtettekkel. A gyakorlat inkább azt az értelmezést alakította ki, hogy nyilvános rendezvény közönségéről képfelvétel nyilvánosságra hozatalához engedély nem kell a közönség valamennyi tagjától. Ennek feltétele, hogy az ábrázolás módja ne legyen egyéni, a felvétel összességében jelenítse meg a rendezvényt.

A képmás védelmével összefüggésben azonban meg kell különböztetni a közszereplők magánéletét és a közszerepléssel összefüggésben történő tevékenységét. A magánélethez kapcsolódó fényképfelvételek a főszabálynak megfelelően nem hozhatóak nyilvánosságra az érintett hozzájárulása nélkül. Így nem volt jogszerű egy helyi politikus szexuális aktus közben felvett felvétel nyilvánosságra hozatala. A bírói gyakorlat alakította ki a képmás védelme körében is az egyébként igen szűkszavú törvényi rendelkezés tartalmát. Így nem kell hozzájárulás például archív felvételek felhasználásához, rosszul sikerült felvételek esetén, kínos, leleplező felvételek esetében, illetve a képmáshoz fűzött megjegyzéssel összefüggésben. Nem lehet viszont nyilvánosságra hozni hozzájárulás nélkül karikatúrát, fotómontázsokat, közszereplő családtagjairól készült fényképfelvételt, szeméremsértő módon történő ábrázolást tartalmazó képmást (Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai. Budapest-Pécs, 2007. Dialog Campus.142.o.).

A fentiekkel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság a BH2006.282 sz. eseti döntésében kimondta, hogy a közszereplő képmása csak közszereplésével összefüggésében, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül. A BH alapjául szolgáló esetben a felperes képmása egy kéthetente megjelenő, szatirikus hangvételű lap egyik számában „100 LEG MAGYAR” címmel kiadott válogatásban jelent meg. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a közszereplő képmása nem szabad felhasználás tárgya, nem szolgálhat különböző, a közszereplő konkrét megnyilvánulásaitól független gondolati tartalmak, vélemények illusztrálására. Jelen esetben pedig a száz szerepeltetett személy képmása a lapban írt szatirikus vélemény illusztrálására szolgált, a felperes szerepeltetése pedig a korábbi közszereplésével azonosíthatatlan módon, önkényesen történt.

A BDT2006.1298. számú döntésben kifejtésre került, hogy nyilvános közszereplésnek minősül az a tájékoztatás, amelyet rendőrségi vezető a sajtó munkatársának ad a rendőrség munkájával kapcsolatban. Nem sért ezért személyiségi jogot, ha a nyilatkozó képmását hozzájárulása nélkül a nyilatkozatot tartalmazó újságcikk mellékleteként nyilvánosságra hozzák. A közszereplő definiálása során ezen jogeset bemutatásra került, így az is, hogy milyen megfontolás szerint minősítette a bíróság az érintett telefonos interjút közszereplésnek.

 Ide kapcsolódik a BH2004.234. számú eseti döntés is, amely a bírósági tárgyaláson a vádlott őrzését végző BV alkalmazottak esetében rögzíti, hogy nem minősülnek közszereplőnek. Ezen eseti döntés szintén megemlítésre került a korábbiakban, a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy jogszabálysértés volt a felperesek képmásának hozzájárulásuk nélkül történő nyilvánosságra hozatala.

 A Fővárosi Ítélőtábla a FIT-H-PJ-2009-762. számú határozatában kifejtette, hogy a szolgálatban, hivatalos személyként rendőrségi akcióban részt vevő személyek (rendőrök) nem tekinthetők közszereplőnek a közterületen foganatosított intézkedésük és munkájuk elvégzése során annak ellenére, hogy tevékenységüket a nyilvánosság előtt, közterületen végzik, ezért képmásuk közzé tételéhez a hozzájárulásuk szükséges.

 A Fővárosi Ítélőtábla FIT-H-PJ-2009-127. számú határozata alapjául szolgáló ügyben a felperesek összemontírozott képmását kommentárral együtt tették közzé oly módon, hogy az I.r. - egyébként nő – felperes arcához egy meztelen férfi felsőtestet montíroztak, a II.r. felperest rúdugróként ábrázolták, a III.r., kiskorú felperest pedig pénzkötegek, póker zsetonok mellett, mindhárom esetben sértő, megalázó megjegyzésekkel ellátva. A döntés kifejti, hogy a fenti felvételek esetében, azok „speciális jellegére” tekintettel kifejezett hozzájárulásra lett volna szükség a nyilvánosságra hozatalhoz, még közszereplők esetében is. Ezért a képmás sérelme megvalósult.

	[7/11]
1. oldal A közszereplői minőség A közszereplői minőség - folytatás Személyiségi jogok polgárjogi védelme általában Közszereplők személyiségi jogi védelme Névvédelem Közszereplők képmásának védelme Közszereplők titok- és adatvédelme A közszereplők emberi méltóságának, becsületének és jóhírnevének védelme Folytatás Folytatás

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter