34 éves a villág legidősebb szamara

Vadszamár matuzsálem az Állatkertben

A rendelkezésre álló adatok szerint Mami, a Fővárosi Állat- és Növénykert perzsa vadszamara fajának jelenleg élő legidősebb képviselője. A matuzsálemi korú állat 1974-ben született, és június 2.-án töltötte be 34. életévét.

2008.06.03 09:01ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szépkorú állat 1974. június 2-án látta meg a napvilágot a belga Planckedael Állatparkban, és 1977 óta lakik a magyar főváros állatkertjében. Az érkezésekor még igen fiatal állatot eredetileg „Pici” néven törzskönyvezték, ám az évek során több csikó szülőanyja is volt, így fokozatosan Maminak kezdték becézni az Állatkert dolgozói. A világ jelentősebb állatkertjei által használt nemzetközi fajinformációs rendszer (International Species Information System – ISIS) adatai szerint mintegy 300 ázsiai vadszamarat (más néven félszamarat) tartanak állatkerti körülmények között szerte a világon. 

Az adatbázisban nyilvántartott állatok közül – 1974-es születésével – Mami a legidősebb. A második helyezett az Ohio-beli Cumberland állatparkjában élő Reveille nevű onager csődör, aki 1979-ben született. Mivel a szabad természetben élő egyedek rendszerint rövidebb ideig élnek, mint állatkerti fajtársaik, csaknem bizonyosra vehető, hogy Mami jelen pillanatban a világ legidősebb élő ázsiai vadszamara. Az irodalmi adatok szerint a faj valaha is élt legidősebb képviselője 38 esztendős kort ért meg. 

Az ázsiai vadszamarak (félszamár néven is ismertek) több faját, illetve alfaját is megkülönbözteti a tudomány. Ide tartozik a mongóliai kulán (Equus hemionus hemionus), a Góbiban honos dzsiggetáj (Equus hemionus luteus), a türkmén kulán (Equus hemionus kulan), az indiai vadszamár (Equus hemionus khur) és a perzsa onager (Equus hemionus onager) is. 

Bár a széles nyilvánosság körében ezek az állatok nem számítanak túl közismertnek, létezésükről már az antik szerzők is számot adtak. Az ógörög nyelvű szövegekben hemionosz, vagyis „félszamár” néven szerepelnek ezek az állatok. A perzsa onagerek háziasításával a sumérek és az asszírok is megpróbálkoztak, a fennmaradt domborműveken kocsi elé fogott onagereket is ábrázoltak. Egyébként maga az onager szó a középkorban egy ostromgép neve is volt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.