Összetartozás

Fellángoltak az őrtüzek egész Székelyföldön

Őrtüzeket gyújtottak Székelyföldön az önrendelkezés és az egy régióba való tartozás igényének jeleként.

_{2026.10.25 18:06MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön Székelyföld Autonómiájának Napján, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára és egy esetleges közigazgatási reform esetén egyetlen régióba kíván tartozni - tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ügyvezető elnöke, a demonstráció főszervezője.

A székelyföldi települések terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet a kezdeményező SZNT elnöke, Izsák Balázs írt alá.

Az őrtüzek idén több mint száz székelyföldi településen gyúltak ki. Továbbá számos magyarországi nagyváros és kisebb helység is jelezte, hogy máglyát vagy gyertyákat gyújtanak a székelyföldi autonómiaigénnyel való szolidaritás jeleként.

A székelyföldi települések terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet a kezdeményező SZNT elnöke, Izsák Balázs írt alá. Ebben kinyilvánítják közös akaratukat, hogy ragaszkodnak szülőföldjükhöz és követelik Székelyföld területi autonómiáját.

"Székelyföld történelmi és kulturális régió. Településeit közigazgatási határok választják el egymástól, öt külön megyébe sorolva őket, de az itt élő közösségeket összeköti a szülőföldhöz való ragaszkodás, a közös történelmi tapasztalat és a jövő alakításának igénye. Ezt az összetartozást nem szüntethetik meg a megyehatárok. Székelyföld egységének kifejezésre kell jutnia intézményes keretek között is" - áll az MTI-hez is elküldött kiáltványban.

Ebben külön megszólítják az önkormányzati tisztségviselőket, kijelentve, hogy Székelyföld egysége az önrendelkezés megvalósításának alapja is, ennek megőrzése és képviselete közös felelősség, amiből az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk.

"Ezért a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére 149 székelyföldi önkormányzat közösségi akaratának megjelenítésére és érvényesítésére szólítunk fel. Azt kívánjuk, hogy Székelyföld települései a jövőbeni közigazgatási reformok során egyetlen, történelmi és etnikai sajátosságait figyelembe vevő régióhoz tartozzanak" - fogalmaznak a kiáltványban.

Aláhúzzák, hogy amikor "Székelyföld egészének jövője kerül napirendre", akkor az önkormányzati tisztségviselők együttműködésére, szolidaritására és közös fellépésére lesz szükség. "Minden településnek, minden közösségnek és minden választott képviselőnek megvan a maga feladata. Az önrendelkezés ügye akkor halad előre, ha a közös célért a közösség intézményei is vállalják a rájuk háruló feladatokat" - szögezik le a kiáltványban.

Gazda Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy az őrtüzek idén több mint száz székelyföldi településen gyúltak ki, elsősorban azokon, ahol veszély esetén hagyományosan is lármafákat gyújtottak. A legtöbb település Csíkszéken csatlakozott a kezdeményezéshez. Továbbá számos magyarországi nagyváros és kisebb helység is jelezte, hogy máglyát vagy gyertyákat gyújtanak a székelyföldi autonómiaigénnyel való szolidaritás jeleként.

A székelyföldi települések az őrtűzgyújtással az új román kormány által bejelentett közigazgatási átszervezéssel szembeni összefogásukat is kinyilvánítják - mondta.

Hozzátette: a 2027-re tervezett közigazgatási reform szerint több mint 400 települést vonnának össze, és a régiósítást is megvalósítanák, amelynek során Székelyföld és magyarsága "abszolút kisebbségbe jutna" azokban a régiókban, ahová részeit sorolnák. A többségben románok lakta Brassó, Szeben és Fehér megye, továbbá Maros megye mezőségi része ugyanis "teljesen felszippantaná a székelyföldi magyarságot" annak ellenére, hogy Románia vállalta: területi átszervezés esetén nem változik az etnikai összetétel - mondta Gazda Zoltán.

Emlékeztetett: az SZNT nyolc éve úgy tiltakozott egy esetleges közigazgatási reform ellen, hogy a 149 székelyföldi önkormányzat mindegyike tanácsi határozatban mondta ki: a többihez akar tartozni és velük egységes régiót kíván alkotni, amelynek Székelyföld a neve. Az önkormányzati döntéseket azonban a prefektúrák megtámadták a bíróságon, és az igazságszolgáltatás törvénytelennek nyilvánította ezeket.

Ezúttal a közigazgatási átszervezés elleni újabb tiltakozásként az SZNT előkészített egy petíciót, amelyet elküldenek a 149 önkormányzatnak azzal a kéréssel, hogy írják alá és postázzák Románia kormányának, parlamentjének, hat európai uniós fórumnak és az ENSZ-nek.

Az ügyvivő szerint azt remélik, hogy a kezdeményezésben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is partner lesz, továbbá a két kisebb erdélyi magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) támogatására is számítanak. Kíváncsiak annak a 17 székelyföldi önkormányzatnak a reakciójára is, ahol nincs többségben a magyarság, és román polgármester van.

"Az önkormányzatoknak nagy szerepük van Székelyföld jövője szempontjából. Legitim, választott tisztségviselőink vannak, így bízunk benne, hogy sikerre tudjuk vinni az elképzelésünket" - fogalmazott Gazda Zoltán. Elmondta, hogy a petíciót a polgármester, az önkormányzati képviselők, de akár helyi lakosok is aláírhatják. A kezdeményezést Makfalván és Székelykeresztúron tesztelik.

A két évtizede újraalakult - több mint száz éve alapított - SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával "teszik láthatóvá" az önrendelkezést követelő régiót.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter