Mi sürgetnénk, ők nem

A gyorsított euróövezeti csatlakozás ellen állt ki a Financial Times Deutschland

A gyorsított euróövezeti csatlakozás ellen foglalt állást pénteki elemzésében a Financial Times Deutschland (FTD). A német üzleti, s egyben politikai napilap kommentárjában emlékeztetett arra, hogy Magyarország és más kelet-európai országok is az európai valutaunióba történő felvétel meggyorsítását sürgetik.

2009.03.13 13:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A cikkíró, Mark Schrörs úgy vélekedett, hogy ez károkat okozna az euróövezet számára, s annak a nézetnek adott hangot, hogy a gyorsított csatlakozás nem szolgálná az érintett országok érdekeit sem. Az újság felidézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök brüsszeli, a rendkívüli uniós csúcson elhangzott kijelentését arról, hogy nem szabad megengedni egy új vasfüggöny létrehozását.

A kormányfő - mint a lap írta - a válság miatt fenyegető nehézségekkel küszködő kelet-európai országok számára szolidaritást sürgetett, s egyik központi követelése volt az euróövezeti csatlakozási folyamat lerövidítése. Az FTD emlékeztetett arra, hogy hasonló állásponton van Donald Tusk lengyel miniszterelnök, s támogatta a várakozási idő lerövidítését Thomas Mirow, az EBRD elnöke is.

Továbbá Nicolas Sarkozy francia elnök ugyancsak nyitottnak mutatkozott a szóban forgó követelések megvitatására. Az FTD érthetőnek nevezte, hogy nemzeti valutájának gyengülése miatt Magyarország és Lengyelország is gyorsabban akar bejutni az euró biztonságosnak vélt kikötőjébe. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a kezdeményezés ennek ellenére mégsem nevezhető értelmesnek.

Egy ilyen lépés ugyanis nem csupán az eurótérségnek okozna súlyos károkat, de nem szolgálná a szóban forgó országok érdekeit sem. Hosszabb távon legalábbis semmiképp nem - írta a lap.

Ezzel összefüggésben az újság arra mutatott rá: amennyiben Magyarországot gyorsan felvennék az euróövezetbe, egy sok problémával, egyebek között egy magas költségvetési deficittel rendelkező ország kerülne "házon belülre".

Egy olyan időszakban, amikor a piacokon már a valutaövezet összeomlásáról spekulálnak, ez egy végzetes jelzés lenne. A jelenlegi környezetben a kemény felvételi kritériumok minden fajta enyhítése tovább gyengítené az euróba vetett bizalmat - érvelt az FTD.

A lap a továbbiakban arra mutatott rá, hogy az eurótérség bővítése adott esetben szolgálhatná a jelenlegi tagországok érdekeit, mert segítené a kereskedelmet és a pénzpiacok integrálását. Ez azonban csak akkor lenne érvényes, ha az új országok mindent megtettek volna ennek érdekében. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy éppen az olyan országok, mint Magyarország a 2004-ben történt uniós csatlakozás óta nem követtek el mindent annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak az euró bevezetésére.

Gyurcsány miniszterelnök - mint az FTD írta - arra törekszik, hogy a jelöltek számára a csatlakozás előszobájának nevezett árfolyammechanizmus-rendszerben való várakozás idejét az eddigi két évről egy évre rövidítsék le.

Ez marginális változtatásnak tűnhet - fogalmazott a lap, hozzátéve: ténylegesen azonban egy adott ország pénzügyi és gazdaságpolitikájának fontos tesztjéről, konkrétan pedig arról van szó, hogy a szóban forgó ország képes-e biztosítani azt, hogy valutája hosszabb időn keresztül ne térjen el.

Az újság szerint a gyorsított csatlakozás az euróövezeti várakozók számára egyik akut problémájukon, a külföldi valutában történő hitelnyújtáson rövid távon segítene.

Minél jobban értékelődik le a magyar forint, annál nehezebb a háztartások, illetve a vállalatok számára ezeknek a hiteleknek a visszafizetése, s ebben az esetben az euró megoldaná a problémát, sőt az országok hitelminősítése is javulna. A pénzügyi problémák rövid távú enyhítéséért azonban a szóban forgó országok magas árat fizetnének - írta az újság, utalva arra, hogy ez a saját pénzpolitika, illetve a rugalmas árfolyam feladását jelentené.

AZ FTD szerint a jelenlegi euróövezeti tagok közül Spanyolország és Olaszország ezzel a problémával küzd, s szenved amiatt, hogy a fájdalmas reformok terheinek enyhítése érdekében immár nem folyamodhatnak a leértékelés eszközéhez, mint azt korábban tették. Végezetül a lap arra is figyelmeztetett, hogy az euró nem csodaszer.

Ez - mint írta - megmutatkozik abban is, hogy éppen azok az euróövezeti országok, amelyek lehetőségeik fölött éltek, most súlyos problémákkal küszködnek. Ezért pedig - mint például Írország esetében történt - a hitelminősítő intézetek alacsonyabb osztályba sorolják őket, s a pénzpiacok hiteleiket magas kamatfelárral büntetik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.