MNB

Kamatdöntés: a monetáris tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét

Az inflációs cél elsődlegessége mellett a monetáris tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét, és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra - a monetáris tanács a kamatdöntés után adott ki közleményt.

2015.09.22 18:30MTI

A jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamat 1,35 százalékos szintjén.

Az elemzők kamattartásra számítottak, miután a júliusi kamatdöntő ülés után Matolcsy György, a jegybank elnöke bejelentette, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy az MNB a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

A tanács közleménye kiemeli: a monetáris testület megítélése szerint az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása irányába mutat.

A tanácsa keddi ülésén véglegesítette a szeptemberi inflációs jelentését. Kissé csökkentette az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, és 3,2 százalékos bővülést vár legfrissebb Inflációs jelentésében az előző, júniusi jelentésben várt 3,3 százalékkal szemben. Jövőre változatlanul 2,5 százalékos növekedésre számít a jegybank.

A szeptemberi Inflációs jelentés kedden kiadott fő számai szerint az MNB zéró inflációt vár 2015-ben - ugyanúgy, mint az idei első jelentésében -, miközben az előző, júniusi jelentésben még 0,3 százalékos éves átlagos inflációt jelzett előre. A jövő évi inflációra vonatkozó várakozását tovább csökkentette az MNB, 1,9 százalékra, miután az első negyedévi 2,6 százalékos prognózist júniusban 2,4 százalékosra csökkentette.

Szerdától, 2015. szeptember 23-tól a háromhónapos, fix kamatozású jegybanki betét lép hatályba a Magyar Nemzeti Bank irányadó eszközeként az eddigi kéthetes betét helyett, így a 2015. szeptember 22-i kamatdöntés során a monetáris tanács ennek az eszköznek a kamatáról hozta meg döntését.

A háromhónapos betét korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, az irányadó kamat futamideje két hétről három hónapra nő. A kéthetes jegybanki betét az eszköztár része marad, azonban az eszközt aukciókon mennyiségi korlátozás mellett értékesítik. A kéthetes betéti állomány mennyiségi korlátozásának első lépésére 2015. szeptember 23-án kerül sor, az állomány ezt követően fokozatosan a kitűzött 1000 milliárd forintra csökken az év végéig.

A monetáris tanács megítélése szerint rövid távon az infláció jelentősen elmaradhat az inflációs céltól. Az utóbbi hónapokban beérkezett adatok alapján az alapfolyamatok összességében megfeleltek a júniusi Inflációs jelentésben bemutatott előrejelzésnek, a fogyasztóiár-index esetében tapasztalt eltérést elsősorban az alacsonyabb üzemanyagárak magyarázzák.

A közlemény szerint az infláció az idei év végén már stabilan pozitív tartományban alakulhat. Az alacsony költségek elhúzódó, lassú emelkedésével, illetve az élénkülő belső kereslet és az emelkedő bérek eredményeként a maginfláció fokozatosan emelkedhet. Ugyanakkor a tartósan alacsony költségek és az előretekintve némileg alacsonyabb inflációs alapfolyamatok következtében a jegybank korábbi előrejelzéséhez képest közel fél évvel kitolódott az inflációs cél elérésének horizontja, így az infláció csak 2017 második felében kerülhet a 3 százalékos cél közelébe. Az inflációs várakozások cél körül történő stabilizálódása hozzájárulhat ahhoz, hogy a belső kereslet erősödése mellett az árazás és a bérezés középtávon is az inflációs céllal összhangban alakuljon.

Az idén év elején tovább emelkedett a gazdaság külső finanszírozási képessége, amiben továbbra is a külkereskedelem és a transzferegyenleg többlete a meghatározó. Folytatódott az adósság típusú források kiáramlása, aminek hatását mérsékelte a kamatok csökkenése és a dollár erősödése miatti átértékelődés, így a külső adósságráták nem változtak érdemben. Az előrejelzési horizonton jelentős külső finanszírozási képességre lehet számítani, amely 2015-ben meghaladhatja a GDP 9 százalékát. 2015-2016-ban tovább emelkedhet a nettó export, amiben a várhatóan az olajár-csökkenés cserearányokat javító hatása és a kedvező külső kereslet tükröződhet. 2016-ban a finanszírozási képesség továbbra is magas maradhat, azonban az uniós átutalások csökkenése miatt kis mértékben mérséklődhet - közölték.

Kitérnek arra: a tanács a szeptemberi Inflációs jelentés alappályája mellett két alternatív forgatókönyvet azonosított. Az első alternatív forgatókönyv mentén a tartósan alacsony költségek és erősödő másodkörös hatások megvalósulása a gazdasági növekedésre felfelé, míg az inflációra lefelé mutató kockázatot jelent. Az inflációs cél így az alappályánál lazább monetáris kondíciókkal érhető el.

A második alternatív forgatókönyv mentén a pénzpiaci nem várt változások egyebek között a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését és a külső kereslet visszaesését okozzák. Ebben az alternatív pályában az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését az alappályánál szigorúbb monetáris politika biztosítja.

A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik.



Így a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartósan, a vártnál hosszabb horizonton történő fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.