Salgótarjánban látható a festmény másolata

13 éves munka: a Gyönyörök kertje

A Gyönyörök kertje című kora középkori festménynek, Hieronymus Bosch nagyméretű szárnyas oltárképének teljes tanulmánymásolatát csütörtöktől láthatja a nagyközönség Salgótarjánban.

2010.10.01 10:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az 5x3 méteres, egy-egy behajtható szárnnyal készült hármas oltárkép betölti a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont üvegcsarnokának egyik falát.

A ritkaságnak számító tanulmánymásolat eddig a felújítás alatt álló fővárosi Magyar Kultúra Házában volt látható, és személyes ismeretségnek, a salgótarjáni Tomka István és Muhari-Papp Sándor Balázs barátságának köszönhetően került a nógrádi megyeszékhelyre a következő két évre.

A triptichon három témája a földi gyönyörök kertje, a Paradicsom és a Pokol, az eredeti festmény a németalföldi Bosch egyik legismertebb műve. Földi Péter Kossuth-díjas festőművész a salgótarjáni átadáson a 13 évig tartó vállalkozás okait kutatva analógiákat sorolt. Így felidézte, hogy a görög szobrok nagy része római másolatban maradt fenn, Leonardo da Vinci elpusztult falképét Rubens másolatáról ismerhetjük, "s ennek mentén elképzelhetjük, hogy Leonardo mit alkotott, ugyanakkor a Rubens-kép szuverenitása úgy nyitotta meg a leonardói üzenet kapuját, hogy a reneszánsz átment a barokkba".

Ehhez hasonlította Muhari-Papp Sándor Balázs munkáját. Mint mondta, felvállalta a kép leképezését és azt, hogy megélésével, lemásolásával olyan eszközrendszerhez jut, amivel a saját gondolatait is képes lesz minden gát nélkül kifejezni.

"Hihetetlennek" nevezte az áldozatos, kitartó, kietlenül hosszadalmas alkotói folyamatot, amivel négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre történő leképezéssel készült a másolat.

A 46 éves Muhari-Papp Sándor Balázs 18 évesen kezdte a Gyönyörök kertje másolását egy békásmegyeri panellakásban, amelynek egyik szobáját szinte elfoglalta a kép, amely mellett egy matracon aludt. Amikor a festmény elkészült, ki kellett vágni a lakás falát, hogy ki tudják emelni a műalkotást.

A festő akrillal és magyar temperával dolgozott, mert erre volt pénze, és az eredeti festményen egy dolgot változtatott meg: a Pokol egyfejű sertését - ami Bosch képén egy apácát szimbolizál - ő kétfejűnek ábrázolta.

A munkát négyzetrácsos átrajzolással kezdte, közben pályaudvari rakodómunkásként vagy építkezéseken dolgozott. Mint mondta, ebben a képben minden benne van, amit szeretett volna, amiért a tanulmányait folytatta.

Elmesélte, hogy az Árpád-híd környékén vásárolta meg és kötelekkel kötözte magára az óriási farostlemezt, majd gyalog vitte ki Békásmegyerre.

A festő pillanatról pillanatra végigdokumentálta fotókkal a 13 éves folyamatot.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.