Ismeretlen művek a hagyatékból!

Szalay Lajos grafikusművész életmű kiállítása a Miskolci Galériában!

Szalay Lajos a 20. századi magyar grafika legjelentősebb alakja Miskolcon született, és ez év februárjában lett volna 100 éves. A Miskolci Galéria kiállítása ebből az alkalomból mintegy 200 alkotás mutatja be őt.

_{2009.04.15 18:25ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A fekete-fehér grafika, könyvillusztráció és sokszorosított grafika segítségével új oldaláról mutatja be a művész munkásságát: az eddig ismert néhány tucatnyi mű mellett megtekinthető lesz az Egyesült Államokból hazahozott mintegy 60 színes festmény és grafika is.
 
A frissen bemutatott alkotások minden bizonnyal átírják a művészettörténet vonatkozó fejezetét, hiszen maga a művész is az életmű legfontosabb elemeinek tartotta őket. A művész lánya által őrzött hagyaték jelentős részét a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány vásárolta meg tavaly nyáron San Diego-ban. Ezeket a műveket a magyar közönség még csak egy alkalommal, a budapesti KOGART Ház nemrég zárult nagysikerű kiállításán láthatta. 

Szalay Lajos pályája az 1930-as évek elején indult. Kezdetben festőnek készült, majd a színek egyre inkább háttérbe szorultak, alkotásait ezután már többnyire fekete tussal készítette - ezt tartotta a legkifejezőbbnek. A II. világháború előtt már önálló rajzkönyve jelent meg, és Farkas István festőművész felkérésére köteteket illusztrált a Singer és Wolfner Kiadó számára.
 
A világháború alatt haditudósítóként megjárta a Don kanyart, 1946-ban pedig Boldizsár Iván meghívására rajzolóként részt vett a párizsi béketárgyalásokon. Ezért feleségével a párizsi éhezésből és nélkülözésből menekülve Argentínába emigrált, ahol 10 évig élt. 

Tanított a Buenos Aires-i és a Tucuman-i egyetemen és forradalmasította az argentin rajzművészetet. Ahogy az argentin kritika fogalmazott: létezik egy Szalay előtti és egy Szalay utáni művészet Argentínában.

Az 1956-os magyar forradalom mélyen érintette az emigrációban is, számos rajzot készített a rádióhírek alapján. 1958-ban feleségével és Argentínában született lányával, Klárával New York-ba ment, a következő közel három évtizedben itt élt. Élete alkonyán Miskolc város meghívására, amelynek díszpolgára is, hazaköltözött, és 1995-ben bekövetkezett haláláig ott élt, de már nem dolgozott. 

Művészi hagyatéka számos könyvillusztráció mellett néhány olajfestmény és több ezer rajz. Kortársai és az utódok mesterként néztek fel rá, munkássága rendkívül nagy hatást gyakorolt többek között Kondor Béla, Bálint Endre és Szász Endre művészetére, de a 20. század második felének szinte minden grafikusára. Elsősorban a Biblia, az antik mitológia, a háború és az 1956-os magyar forradalom sorskérdései foglalkoztatták. 

Rajzaiban főképp a Jó és a Rossz harca, az egyetemes értékek megfogalmazása és az ember helye a világegyetemben kapja a legfőbb hangsúlyt. Számos illusztrációt készített Cervantes, Shakespeare, Dosztojevszkij, Kafka és sok más író, költő munkáihoz, és szándékában állt Dosztojevszkij A Karamazov testvérek munkáját szöveg nélkül, csak rajzokkal elmesélni.
 
Fő műve, az 1960-as évek közepén New Yorkban készített Genezis című album, amely a Biblia szövegeit kísérve több mint száz rajzon keresztül meséli el Mózes első könyvét. 

A budapesti KOGART Ház-beli kiállításhoz kapcsolódóan a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kiadásában megjelent egy reprezentatív, 280 oldalas katalógus, Szalay Lajos munkásságának eddigi legteljesebb feldolgozása: Sümegi György tanulmánya, és Szalay Klára, a művész leányának visszaemlékezése mellett tartalmazza az életmű legfontosabb adatait, a mai ismereteink szerinti legteljesebb bibliográfiát és több mint 220 reprodukciót. 

E katalógus és a kiállítások minden bizonnyal hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a Szalay életmű mihamarabb az őt megillető helyre kerüljön a hazai művészeti köztudatban. 2009. április 18. − május 9.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter