A zsánerfilmektől a formanyelvi kísérletekig!

Filmszemle: Tévéfilmes zsűri: színes volt a program!

A 40. Magyar Filmszemle tévéfilmes zsűrijének keddi nyilvános értékelése szerint a kategóriában idén színes volt a felhozatal: a zsánerfilmektől a radikális formanyelvi kísérletekig lényegében minden típus képviseltette magát.

_{2009.02.04 15:30MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Gelencsér Gábor filmesztéta elnökölte zsűri elsősorban a filmnyelv újszerű használatát, valamint a látványában és dramaturgiájában egységes alkotásokat értékelte. A szakma végre befogadta ezt a műfajt, valamint elismerte mint önálló filmtípust.
 
- "Ez azért is fontos és előremutató változás, mert a tévéfilmek helyzete manapság rendkívül bizonytalan, így bemutatásuk egy ilyen rangos eseményen sokat lendíthet a helyzetükön." - fogalmazott Gelencsér Gábor annak kapcsán, hogy a szemlén idén először tévéfilmek is versenyezhettek külön kategóriában. 

A háromtagú zsűri (Gelencsér mellett Bélafalvy Balázs operatőr és Felvidéki Judit rendező) egyetértett abban, hogy Ferenczi Gábor A barátkozás lehetőségei című munkája kiemelkedő alkotás. 

A Bodor Ádám négy novellájából összefűzött film kapcsán a forma és a tartalom egységét, a gyönyörű képi világot és az erőteljes stílust értékelték. 

- "Mély, egyszerű, ugyanakkor bölcs életismeret sugárzik ebből a filmből, ami méltó párja az író oly nehezen visszaadható világának" - hangsúlyozta Gelencsér Gábor. 

Dobray György Hús vétkek című filmje kapcsán Felvidéki Judit elmondta: egyszerre groteszk, szórakoztató és elgondolkodtató, ugyanakkor a képi világot túl szokványosnak, tradicionálisnak találta. A rendező hozzátette: a kamaradráma erősségét a kiemelkedő színészi alakítások, elsősorban Eszenyi Enikő magával ragadó játéka adják.

_{Vizi Mária: Nyugalom- Fotó: Filmszemle}

A nyugalom című filmről Bélafalvy Balázs úgy vélekedett, hogy az egy egyszerűségében szép, nagyon pontos film, ami történetét nagyon finom, lírai képekben meséli el. 

Bartis Attila azonos című regényéből Vizi Mária készített tévéfilmet, amely egy anya és fia közti betegesen hazug, fullasztó kapcsolatot tár a nézők elé. A regényt a közelmúltban vitték vászonra, Alföldi Róbert adaptálta nagyjátékfilmmé 2008-ban. A zsűri kitért arra, hogy meglepően sok irodalmi alapanyagon nyugvó mű került a versenyprogramba. 

Ezek közül Bereményi Géza saját novelláján alapuló Irodalom című filmjét elsősorban Törőcsik Mari briliáns alakítása, valamint a gyönyörűen megkomponált képek miatt tartották erős alkotásnak. 

A Spiró György azonos című darabját sajátosan feldolgozó Koccanással kapcsolatban nem volt egyetértés a zsűri tagjai között. Gelencsér Gábor és Bélafalvy Balázs nagyra értékelte az erőteljes filmnyelvi újításokat, Felvidéki Judit viszont úgy vélekedett, hogy Török Ferenc túl sokáig tartotta ki a radikális, nehezen befogadható képeket.
 
Az állóképek sorából álló film konvenciósértő formai megoldásai ellenére Gelencsér Gábor szerint "nem fárad el", végig egységes marad, valamint az eredeti mű szellemiségét is hitelesen és erősen adja vissza. 

Felvidéki Judit Vitézy László A Hortobágy legendája című filmjét tartotta igazán kiemelkedő alkotásnak, amely három balladát fűz össze, ezek közül az egyik Móricz Zsigmond Komor ló című novelláján alapszik.
 
- "Ez a film megfelelő érzékenységgel és szakmai tudással nyúl témájához, egy olyan világba kalauzolva el a nézőket, amiről a többség mit sem tud" - tette hozzá a rendező. 

Sokak meglepetésére a Tűzvonalban című bűnügyi televíziós sorozat A pók hálójában című epizódja is bejutott a versenyprogramba. Gelencsér Gábor szerint fontos, hogy ez a műfaj is képviselteti magát a szemlén, ezzel is színesítve a programot. 

- "Soós Péter és Pajer Róbert munkája megadja a műfajnak, ami a műfajé, komolyan veszi a zsáner szabályait, ugyanakkor sajátosan lokálisak, a térségre jellemzőek a bemutatott konfliktusok és problémák" - jegyezte meg.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter