Magyarország folytatja a Szlovákia elleni eljárást

Megakadályozott Sólyom-látogatás: Az Európai Bizottság elhárította a magyar beadványt

_{2010.06.24 15:51}_MTI

Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások "szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat".

Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák. Szlovákia 2009. augusztus 21-én megtagadta, hogy Magyarország elnöke szlovák területre lépjen. Magyarország ezért kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Szlovákiával szemben.

Budapest szerint Pozsony megszegte az európai uniós jog rendelkezéseit - nevezetesen az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvet. Az eredeti magyar kérés az volt, hogy a brüsszeli végrehajtó testület indítson Szlovákia ellen kötelességszegési eljárást.

A bizottság válasza azonban akkor az volt, hogy az adott körülmények között nincs lehetősége ilyen eljárást indítani, mivel az egyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő hivatalos látogatására nem vonatkoznak az uniós jog rendelkezései. A bizottság szerint a tagállamok kizárólagos joga az őket érintő kétoldalú diplomáciai kapcsolatok irányítása.

Ezután kezdeményezte hivatalosan maga a magyar kormány a Szlovákia elleni eljárást, ez volt ugyanis az előfeltétele annak, hogy az esetleges - és most hivatalosan is megérkezett - bizottsági elutasítás nyomán Magyarország keresetet nyújthasson be Szlovákia ellen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál.

Az uniós eljárásrend értelmében ugyanis mielőtt egy tagállam keresetet nyújt be egy másik tagállam ellen az Európai Bírósághoz, a bizottság indoklással ellátott véleményt ad ki. Mostani állásfoglalásában az Európai Bizottság emlékeztetett: Sólyom László azzal a céllal kívánt volna ellátogatni Szlovákiába, hogy részt vegyen az első magyar király és védőszent, Szent István szobrának avatóünnepségén, amelyet egy révkomáromi magánegyesület szervezett.

"A szlovák hatóságok úgy értékelték, hogy az elnök látogatásának időpontja, amely Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 41. évfordulójára esett, közbiztonsági kockázatot jelentett. Ezért úgy döntöttek, hogy a 2004/38/EK irányelvre való hivatkozással nem engedik be az elnököt az ország területére" - olvasható a bizottsági tájékoztatásban. Az említett irányelv - a szlovák hivatkozási alap - a közrend, a közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetése esetén lehetőséget ad a személyek szabad mozgásának korlátozására.

A beutazás megtagadása tehát az irányelv egyik specifikus előírására hivatkozott, míg a magyar kifogás az irányelv főszabályán alapult, és vitatta azt, hogy a specifikus kivételszabály - így a közrendre való hivatkozás - alkalmazható lett volna. Az Európai Bizottság nem minősítette, nem értékelte ennek a szlovák hivatkozási alapnak a megalapozottságát, ám azzal, hogy Brüsszel szerint a szóban forgó irányelv összességében nem vonatkozik az államfőkre, értelemszerűen az ugyanezen irányelv elutasító kivételszabályára való szlovák hivatkozás jogalapját is tagadta. A bizottsági állásfoglalás jogilag különösen vitatható eleme, hogy eszerint az uniós joganyag "szövege, összefüggései és célja" alapján az államfőkre nem vonatkoztatható az az uniós irányelv, amely az unió polgáraira vonatkozik.

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője úgy nyilatkozott az MTI tudósítójának, hogy nem lehet egyetérteni az Európai Bizottság "dodonai" állásfoglalásával. Meggyőződése szerint nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy az uniós jog alapján az államfőre nem vonatkozik a személyek szabad mozgásának lehetősége.

Szerint "az Orbán-kormánynak most fel van adva a lecke", és indokolt, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz forduljon. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetközi jogászoknak össze kell ülniük, és nagyon alaposan meg kell vitatniuk a kérdést, elő kell készíteniük a magyar fellépést.

Tabajdinak ugyanis - mint mondta - vannak bizonyos aggályai a bírósági utat illetően: szerinte elképzelhető, hogy Magyarországot "bajkeverőként" állíthatják be most, az állampolgársági és a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadása után. Azt mondta, hogy az állampolgársági törvénymódosítással szemben ugyan nem lehet sok mindent felhozni, de annak elfogadása nem volt előkészítve, a nemzeti összetartozásról szóló törvény pedig tartalmában is vitatható.

Magyarország folytatja a Szlovákia elleni eljárást

A Külügyminisztérium álláspontja szerint Szlovákia 2009. augusztus 21-én nem tagadhatta volna meg, hogy Sólyom László köztársasági elnök belépjen az ország területére, így Magyarország folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt - közölte a tárca szóvivői irodája csütörtökön az MTI-vel.

A Külügyminisztérium indoklásul a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvre hivatkozik. Mint írják, Magyarország nemcsak arra szeretne választ kapni, hogy a szlovák hatóságok döntése sérti-e az uniós szerződéseket, hanem arra is, hogy az irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör (például közjogi méltóságoké, hivatalos delegációké), akikre az irányelv szabályai nem érvényesek.

Magyarország 2010. március 30-án indított eljárást Szlovákia ellen az incidens miatt - emlékeztet a tárca közleménye, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság szerint az esetre nem az uniós, hanem a nemzetközi jog szabályait kellett volna alkalmazni, így uniós jog nem sérült. A Külügyminisztérium szerint azonban nem lehet eltekinteni attól, hogy Szlovákia kizárólag az uniós irányelvre hivatkozott, amikor Sólyom László államfő belépését megtagadta. Mivel arról, hogy az uniós jogot kellett volna-e alkalmazni, csak az Európai Bíróság dönthet, így Magyarország folytatja az eljárást - olvasható a közleményben.

Szlovák külügy: az EB döntése önvizsgálatra kellene, hogy ösztönözzön

A szlovák külügyminisztériumnak meggyőződése, hogy Sólyom László megakadályozott tavalyi révkomáromi látogatásának ügye az egyik félnek sem használt, s hogy az ügy az Európai Bizottság döntésével befejeződik. Pozsony azt reméli, hogy az EB állásfoglalása "ugyanakkor önvizsgálatra való ösztönzésként fog szolgálni azok számára, akik a vétkest csak az egyik oldalon látták" - jelentette ki Peter Stano, szlovák külügyi szóvivő csütörtökön.

A minisztérium az EB határozatát a szlovák érvelés megerősítéseként értékeli. "A bizottság igazat adott a Szlovák Köztársaság állításainak, hogy egy ország elnöke nem látogathat meg egy másik uniós országot annak jóváhagyása nélkül, illetve hogy az állami vezetők ilyen látogatásait nem lehet magánlátogatásnak tekinteni" - hívta fel a figyelmet a szóvivő. Sólyom László tavaly augusztus 21-én azért kívánt Szlovákiába látogatni, hogy Révkomáromban részt vegyen az első magyar király, Szent István szobrának avatóünnepségén, amelyet egy magánegyesület szervezett.

Szlovákia biztonsági kockázatnak minősítette a látogatást, és a magyar elnököt diplomáciai jegyzékkel arra a napra nemkívánatos személynek minősítette Szlovákia területén. Pozsony arra hivatkozott, hogy 1968-ban azon a napon lépett be Csehszlovákiába a Varsói Szerződés öt tagállamának hadserege - köztük a magyar -, hogy véget vessen a prágai tavaszként elhíresült reformfolyamatnak.

Sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására, ezért az Európai Bizottság véleménye szerint Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan - közölték csütörtökön Brüsszelben. Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások "szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat". Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!