'Egyéb okok"

Önkényes volt Timosenko fogva tartása Strasbourg szerint

"A bíróság úgy ítéli meg, szabadságának korlátozása nem azt a célt szolgálta, hogy jogsértés alapos gyanúja miatt kompetens jogi hatóság elé állítsák, hanem más okoknak tudható be".

2013.04.30 21:02MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Önkényesen helyezték előzetes letartóztatásba az ukrán hatóságok Julija Timosenko korábbi ukrán kormányfőt, a fogva tartás jogosságát később sem vizsgálták felül, Timosenkónak pedig nem volt módja kártérítést követelni, amiért jogellenesen tartották fogva - mondta ki keddi, egyelőre nem jogerős ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Timosenko azt állította, azért rendelték el előzetes letartóztatását, hogy kiszorítsák a politikai közéletből, és ne indulhasson a tavalyi választásokon.

A strasbourgi törvényszék szerint Julija Timosenkót azért helyezték előzetes letartóztatásba, hogy megbüntessék, amiért semmibe veszi az eljárást. "Ezért a bíróság úgy ítéli meg, szabadságának korlátozása nem azt a célt szolgálta, hogy jogsértés alapos gyanúja miatt kompetens jogi hatóság elé állítsák, hanem más okoknak tudható be" - fogalmaz a strasbourgi bíróság.

Timosenko azzal fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, hogy fogva tartásának körülményei sem Kijevben, sem Harkovban nem voltak megfelelőek, nem kapott kielégítő orvosi ellátást, jogalap nélkül, önkényesen, hátsó szándéktól vezérelve rendelték el előzetes letartóztatását, és ezért semmilyen kártérítést nem követelhetett. A bíróság egyértelműen úgy határozott, hogy Julija Timosenko fogva tartása mindvégig jogtalan és önkényes volt, sőt Ukrajna már azzal is megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt, hogy a politikust határozatlan időre helyezték vizsgálati fogságba, mert ez eleve ellentétes a dokumentummal.

Strasbourg annak veszélyét sem látta megalapozottnak, hogy Julija Timosenko el akart volna szökni, hiszen nem szegte meg a lakhelyelhagyási tilalmat, és megjelent a bíróságon. Az ukrán hatóságok által felhozott ok - az eljárás akadályozása és a bíróság semmibevétele - önmagában nem indokolja az előzetes letartóztatást, amely ellen Timosenko érdemben jogorvoslattal sem élhetett az ukrán jogrendben lévő olyan joghézag miatt, amely ezt nem teszi lehetővé. Ebből kifolyólag pedig a politikus kártérítést sem kérhetett és nem is kaphatott.

A testület ugyanakkor azt a panaszt nem tartotta megalapozottnak, hogy a volt miniszterelnökkel szemben kórházba szállításakor tavaly áprilisban embertelen vagy megalázó bánásmódot tanúsítottak volna. Julija Timosenko azt állította, hogy akarata ellenére szállították kórházba, aminek során megsérült, az ezzel kapcsolatos panaszait pedig nem vizsgálták ki megfelelően.

Szerinte ez kimerítette az embertelen vagy megalázó bánásmód fogalmát, a bírák viszont másként döntöttek. Timosenko a strasbourgi törvényszék szerint kétszer is elutasította, hogy igazságügyi orvosi vizsgálatnak vesse alá magát, sérüléseit pedig verésen kívül más is okozhatta, ezért nem látta a bíróság bizonyítottnak az embertelen bánásmódra vonatkozó panaszt. A bíróság kedden azt is kimondta: bár rabsága alatt Julija Timosenkónak időnként valóban nélkülöznie kellett a meleg vizet, a fűtést vagy a napfényt, ez nem merítette ki az embertelen bánásmód fogalmát.

A bírák szerint "tetemes" dokumentáció támasztja alá azt is, hogy a volt ukrán miniszterelnök lényegesen jobb egészségügyi ellátásban részesült, mint az átlagos ukrajnai börtönlakók. Az emiatt tett panaszait elutasította a törvényszék. Miután Julija Timosenko kártérítés megállapítását nem kérte a strasbourgi bíróságtól, ilyet nem is ítélt meg neki a törvényszék. Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője és Stefan Füle, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja közös közleményében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ítélet igazolja az unió által is megfogalmazott bírálatot, mely szerint Ukrajna önkényesen járt el Julija Timonsenko ellen.

A két politikus egyúttal felszólította Ukrajnát, hogy az ítéletet követően "alaposan gondolja át" Julija Timosenko helyzetét, és működjön együtt az Európai Parlament különmegbízottjaival, hogy a helyzet rendeződhessen, és megszűnjön Ukrajnában a "szelektív" igazságszolgáltatás gyakorlata. Julija Timosenko az ellene folytatott büntető eljárások miatt is panasszal fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, a törvényszék azokat külön beadványként kezeli, amelyekben később hoz majd ítéletet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.