A kereszténység legnagyobb megemlékezése

Húsvét- Jézus feltámadásának ünnepe

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor az egyház afölött örvendezik, hogy Jézus feltámadt, s ezáltal minden embert megmentett a bűntől. Erre emlékezve vasárnap országszerte miséket, istentiszteleteket tartanak.

2010.04.04 08:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A húsvét ünnepében Isten emberre vonatkozó terve mutatkozik meg a kereszténység tanítása szerint, mégpedig az, hogy elnyerje az üdvösséget, azaz örökké éljen. Jézus a saját példáján mutatja meg, milyen az új, megszentelődött ember - mutat rá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságának sajtóanyaga.

A húsvétvasárnap hajnali ünnepi mise az V. századra vezethető vissza. A szertartás során a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentia elnevezésű miseéneket, amely a feltámadt Krisztusnak, a kereszténység "húsvéti bárányának" a dicséretéről szól. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll. A húsvéti gyertya Jézusra, a "világ világosságára" emlékezteti a híveket.

Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól a kereszténység tanítása szerint. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. Ezt a jelképet a húsvéti étkezés is tovább élteti: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát esznek.

Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt. Húsvétkor Jézus feltámadását kiemelten ünnepli a katolikus egyház nyolc napon keresztül, az örömöt többek között a mise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia. Húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdődik, és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.