Ötvenkét éve hangzott el Nagy Imre beszéde

Képek: November 4. - Megemlékezések az '56-os forradalom leveréséről

Katonai tiszteletadás mellett tartottak megemlékezést kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 52. évfordulóján Budapesten, a Hősök terén.

Koszorúzások az '56-os forradalom leverésének évfordulóján

_{2008.11.04 15:01MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A fekete lepellel beburkolt központi emlékmű előtt - a lepel felületén az ,56-os lyukas zászló is szimbólumként szerepelt - katonai tiszteletadás mellett rótták le kegyeletüket a parlament, a kormány, valamint a diplomáciai testület és a magyar közélet képviselői. Koszorút helyezett el az emlékműnél Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Kiss Péter kancelláriaminiszter. Lerótták kegyeletüket az ,56-os szervezetek is, az emlékünnepségen megjelentek továbbá az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság képviselői.

Sólyom László: legyen személyes 1956 ünneplése

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra való emlékezésnek személyesnek kell lennie, mert csak ezzel menthetjük meg az ünnepet az általánosságoktól, így adhatunk a nagy jelszavaknak élő tartalmat - mondta Sólyom László köztársasági elnök kedden Budapesten.

Az 1956-os forradalomnak sok hőse és mártírja volt, ők a történelem ismert részévé válhatnak, mert "az ünnep teljes fényéhez a halottakat is nevükön kell nevezni" - közölte az államfő az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 52. évfordulóján, a Jutadombnál harcolt katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen.

Mint rámutatott, a szabadságharc szimbolikus része lett a Jutadomb is, ahol a magyar honvédség egyetlen szervezett ellenállása zajlott a szovjet hadsereggel szemben. Megjegyezte: "amit a jutadombi ellenálló honvédek tettek, méltó az örök emlékezetre".

Sólyom László kitért arra, hogy az 1956. november 4-i, jutadombi ellenállás résztvevői közül tizenegyet halálra, egyet életfogytiglani börtönre ítéltek. Ezen kívül összesen 364 évnyi börtönt szabtak ki az 52 vádlott ellen lefolytatott "óriási koncepciós perben", ami a berendezkedő Kádár-rendszer igazi arcát mutatja be. Az első fokon kiszabott tizenegy halálos ítélet a Jutadombnál elesett 11 szovjet katona számának felel meg - tette hozzá.

_{fotó: MTI}

A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Mecséri János hadosztályparancsnok a Jutadombra, illetve a külső Jászberényi útra küldött egységeket, holott feladata akkor a Parlament védelme volt; november 4-én ő is a szovjetek által Tökölön tőrbe csalt letartóztatottak között volt.

A Jutadombon Szabó Pál őrnagy állíttatta fel két közepes és négy könnyű lövegét, ezekhez csatlakozott három közepes légvédelmi löveg Pestszentlőrincről. Az államfő elmondta, hogy ezek az egységek a Soroksári utat tartották ellenőrzés alatt, a legnagyobb összecsapásuk éppen a Maléter Pált és társait Tökölről Pestre szállító szovjet konvojjal volt.

Sólyom László a megemlékezésen külön köszöntötte Puchert Jánost, akit - mint mondta - többrendbeli gyilkosságért ítéltek halálra, "holott egy háborúban, tűzparancsra tüzelt az ellenségre, s nem lehetett bizonyítani, hogy bárkit megölt volna".

A jelenlévők közül megemlítette a halálra ítélt és kivégzett Mecséri János katonatiszt lányát is, aki az Új köztemetőben tartott koszorúzásra és a jutadombi megemlékezésre utazott Svédországból Magyarországra.

Az államfő mellett a jutadombi harcok emlékművénél koszorút helyezett el Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Mikita János, a vezérkari főnök helyettese.

_{fotó: MTI}

A megemlékezés koszorúit elhelyezte továbbá a jutadombi harcok miatt halálra, majd másodfokon börtönbüntetésre ítélt Dobrosi Lajos őrnagy, Kovács Sándor tábornok és Puchert János őrnagy, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottság katonai szervezete, a Nagy Imre Alapítvány, az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége és a Politikai Foglyok Szövetsége képviselője.

Sólyom László a megemlékezés után az 1956-os forradalomban és szabadságharcban résztvevőkkel kapcsolatban újságíróknak azt mondta: "meg kell keresni mindenkit, aki él, akik gyászolnak", mert ez a személyesség adja meg az ünnep igazi tartalmát.

Ez menti meg a feledéstől az egykori résztvevőket, és "ez menti meg az üres általánosságtól magát az ünnepet" - tette hozzá.

A Fidesz elnöksége a Terror Házánál emlékezett

A Fidesz vezető politikusai, köztük Orbán Viktor pártelnök a Terror Házánál gyújtott gyertyát az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 52. évfordulóján, kedden.

Orbán Viktor mellett a Terror Házánál hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Pokorni Zoltán és Kósa Lajos alelnök, Navracsics Tibor parlamenti frakcióvezető, Tarlós István fővárosi frakcióvezető, Szijjártó Péter szóvivő, valamint Semjén Zsolt, a Fidesszel szövetséges KDNP elnöke és Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere.

A megemlékezésen ott volt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is.

Ötvenkét éve hangzott el Nagy Imre beszéde

Ötvenkét éve, 1956. november 4-én hajnalban hangzott el Nagy Imre beszéde, amelyben bejelentette: a szovjet csapatok támadást indítottak Budapest ellen, hogy megdöntsék a törvényes kormányt. Az évforduló alkalmából a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete kedden megemlékezést tartott a fővárosban, a néhai miniszterelnöknek menedéket adó akkori jugoszláv, mai szerb nagykövetségen, Szerbia nagykövetének jelenlétében.

Az Andrássy út és a Dózsa György út sarkán álló épület falán két éve helyezték el azt a szerb és magyar nyelvű emléktáblát, melyen felidézték az 1956 novemberében történteket. Eszerint november 4-e és 22-e között a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Nagykövetségén lelt menedéket Nagy Imre és több közeli munkatársa, köztük Losonczy Géza, Donáth Ferenc és Vásárhelyi Miklós.

A keddi megemlékezésen elhelyezték a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének koszorúját. Az eseményen Dejan Sahovic nagykövet mellett megjelentek Nagy Imre egykori munkatársainak gyerekei is, köztük Donáth Ferenc, Vásárhelyi Mária és Vásárhelyi Júlia. Donáth Ferenc, a társaság budapesti szervezetének elnöke az MTI-nek nyilatkozva felidézte a nagykövetségen 1956 novemberében történt eseményeket.

Elmondta, hogy a hozzátartozókkal és a közeli munkatársakkal együtt 42-en éltek menekültként az épületben, ahol a nagykövetség dolgozói mindent megtettek az ellátásukért.

Az épületet szovjet csapatok vették körbe, és a beköltözés másnapján, november 5-én egy célzott lövéssel megölték Milenko Milovanov követségi attasét (akiről a táblán ugyancsak megemlékeznek).

Donáth Ferenc szerint a jugoszláv diplomatát feltehetőleg azért lőtték le a Hősök terére néző ablakban, mert a bajszos férfi távolról hasonlított Nagy Imrére; a golyót valójában a magyar miniszterelnöknek szánhatták. A szervezet elnöke hozzátette: Nagy Imréék azért hagyták el november 22-én a nagykövetséget, mert Kádár János írásban, "menlevélben" garantálta a szabad távozást és a bántatlanságot.

A követségre értük küldött autóbuszon egy szovjet katonai vezető is ott volt, ezért a jugoszláv nagykövet felajánlotta Nagy Imrééknek, hogy visszatérhetnek a diplomáciailag védett épületbe, ők azonban bíztak Kádár János ígéretében, és önként szálltak be a járműbe.

Az autóbuszra jugoszláv újságírók is felszállhattak, őket azonban a közeli Bajza utca sarkán "kidobták" a járműből, ekkor vált világossá, hogy itt már ígéretről szó sincs - mondta el Donáth Ferenc.

Azt hangoztatta: a Nagy Imre ellen indított későbbi koncepciós perben szereplő váddal szemben valójában "Kádár János csinált puccsot", és az ő kormánya volt illegitim.

Utalt arra, hogy Kádár János nem sokkal Nagy Imre rádióbeszéde után a szolnoki rádióban jelentette be a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter