John Halas, az angol rajzfilm atyja

Saját Walt Disney-nk 100 éve született

Száz éve, 1912. április 16-án született John Halas (Halász János) magyar származású angol filmrendező, grafikusművész.

_{2012.04.16 12:10MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az ő nevéhez fűződik az első egész estét betöltő európai rajzfilm, az első egész estét betöltő európai sztereorajzfilm és - Kass János grafikussal közösen - a világ első, teljes egészében digitalizált komputertechnikával előállított animációs filmje.

Halász egy újságíró és egy balerina hetedik gyermekeként jött a világra Pesterzsébeten. Tizenhét évesen otthagyta az Est-lapokat, ahol illusztrátorként dolgozott és egy apróhirdetésre jelentkezve Párizsba ment kirakatrendezőnek. A hirdetéssel azonban becsapták, csak címfestőként kapott munkát, s egy év múlva haza is tért. Bortnyik Sándor grafikusiskolájában lett asszisztens, itt kötött barátságot a magyar filmgyártás olyan későbbi kiemelkedő alakjaival, mint Macskássy Gyula, Kassowitz Félix és Pál György (utóbbi George Pal néven lett Oscar-díjas rendező). Együtt hozták létre a Nagymező utcai rajzfilmstúdiót, ahol az életből ellesett mozgásokat rajzolták fázissorozatokban.

Halas 1936-ban egy kisfilm gyártására utazott Angliába, de ott ragadt, s grafikus tervezőként helyezkedett el. Életében fordulatot hozott, amikor megismerkedett Breuer Marcellal és Moholy-Nagy Lászlóval, s rajtuk keresztül a Bauhaus-mozgalommal. Egy Liszt Ferenc gyermekkorát bemutató kisfilm készítése során találkozott a rajzoló Joy Batchelorral, akivel munka-, később házastársak is lettek.

Az általuk 1940-ben alapított (és ma is működő) Batchelor-Halas stúdiót az angol rajzfilm megteremtőjeként, Walt Disneyhez mérhető nagyságként tartják számon a filmtörténetben, fénykorában ez volt a legnagyobb rajzfilmstúdió Európában. A második világháború idején hetven antifasiszta, oktató és nevelő propagandafilmet, illetve a kormány intézkedéseit magyarázó rövidfilmet készítettek, főszerepben a külön erre a célra teremtett suta kis figurával.

Az áttörést az Orwell Állatfarmjából készült 1954-es rajzfilm hozta meg, az első egész estet betöltő európai animációs filmhez száz rajzoló 250 ezer rajzot és 1800 hátteret készített. Az alkotás Angliában az "év legjobb filmje" lett, s a kritikusok elismerték, hogy a rajzfilm nem csak gyermekek szórakoztatására alkalmas. 1963-ban készítette Autománia 2000 című alkotását, amelyet első brit animációs filmként jelöltek Oscar-díjra. 1951-ben Halas nevéhez fűződött az első európai sztereó rajzfilm is A bagoly és a cica címmel, miként 1981-ben a Dilemma, az első teljes egészében komputeranimációval készült film is - a kiselefántról szóló meséhez a rajzokat Kass János alkotta. Halas a számítógépet csak eszköznek tartotta, úgy vélte, hogy a rajzfilmhez elsősorban az emberi fantázia és ügyesség szükséges.

John Halas pályafutása alatt 2500 animációs film munkálataiban vett részt, a témában tizenkét könyvet írt. Egyik legnagyobb vállalkozása a Nagy mesterek című dokumentumfilm-sorozat volt, amely a legkiemelkedőbb festők - köztük Leonardo, Botticelli, Toulouse-Lautrec - életét és munkásságát mutatta be. Állandóan foglalkoztatták az újdonságok, kísérletezett a holográfiával, a háromdimenziós rendszerekkel és a sokszorosított rajzokkal is. Egyszer Picassót is megpróbálta rábírni egy animációs film készítésére, de amikor a spanyol zseni meghallotta, hogy ezer fontért ötezer rajzot kellene készítenie, egyszerűen kidobta Halast.

A világ egyik legjelentősebb animációs filmese élete végéig akcentus nélkül beszélt magyarul. Ösztöndíjasa, illetve utolsó asszisztense volt M. Tóth Géza, akinek Maestro című alkotását 2007-ben a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjára jelölték.

Halas élete alkonyán többször vett részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon kiállításával, illetve a kecskeméti animációs filmfesztiválon, s szerette volna az alföldi várost a rajzfilm Hollywoodjaként látni. Alapító-elnöke és haláláig díszelnöke volt a Nemzetközi Animációs Filmszövetségnek. 1972-ben a brit birodalmi rend (OBE), illetve itthon a Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. John Halas 1995. január 20-án hunyt el Londonban.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter