10 mítosz, ami megdőlt

Lebuktak az állatok: a hattyúk hűtlenek, az aranyhalak meg okosak

Az állatvilágban számos mítosz kering, például az, hogy a hattyúk hűségesek, vagy hogy az aranyhalak memóriája olyan rövid, hogy csak az akvárium egyik felétől a másikig tart. Pedig ezek - és még sok más - nem igazak.

_{2014.08.19 08:56ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Fotó: freedigitalphotos.net/coward_lion}

Se szeri, se száma azoknak a mítoszoknak, amelyek az állatokról keringenek, ám a napokban a kutatók azzal álltak elő, hogy ismét megdöntöttek egy tévhitet, nevezetesen azt, hogy a szarkák szeretik ellopni a fényes dolgokat. Az Exeteri Egyetem ökológusa, Toni Shepherd szerint azonban ez olyannyira nem igaz, hogy valójában a szarkák pontosan ugyanúgy félnek a csillogó tárgyaktól, mint bármelyik másik madár, ezért nem lopják el azokat, amit meg mégis, azt más madarak is begyűjtenék. A hiedelem tehát megdőlni látszik, ebből az apropóból álljon itt egy gyűjtemény hasonló mítoszokról, amelyek annak ellenére kitartóan tartják magukat, hogy számtalanszor bebizonyosodott az elmélet valótlan volta.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/Tina Phillips}

A tevék vizet tárolnak a púpjukban, hogy a sivatagot át tudják szelni

A tevék valóban képesek akár egy hétig is kibírni víz nélkül, de nem azért, mert a púpjukban felhalmozzák azt. A valóság az, hogy a tevék vörösvérsejtje a legtöbb állattal - sőt, az emberrel is - ellentétben nem korong alakú, hanem ovális, ami akkor is képes haladni az erekben, ha a folyadékvesztés miatt besűrűsödik a vér. Ráadásul a tevének van még egy különleges képessége: szervezete sokkal takarékosabban használja fel a felvett vizet, mint a legtöbb más élőlény. Ami pedig a púpját illeti, az nem más, mint egy halom zsír, ami nem a vizet, hanem inkább az élelmiszerből származó energiát tudja pótolni.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/Rosen Georgiev}

A hattyúk monogámok

Talán az egymás felé hajló nyakukkal formázott kecses szív lehet az oka, hogy úgy tartjuk, a hattyúk egész életükben egyetlen társ mellett tartanak ki, ám valójában ezek az állatok sem szentek, sőt, a "válás" mellett a kapcsolataikat a hűtlenség is jellemzi. Egy genetikai vizsgálat kimutatta, hogy minden hatodik kapcsolat "kapcsolaton kívüli", és több megfigyelés is megerősítette, hogy gyakorta pároztak a hivatalos partner háta mögött más példánnyal a hűtlen madarak. Hasonló a helyzet egyébként a homárokkal, amelyekről szintén úgy hírlik, hogy hűségesek, pedig ők is igencsak szeretik a változatosságot a szerelemben.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/Maggie Smith}

A struccok a homokba dugják a fejüket, ha megijednek

Igencsak kelekótya dolog lenne, ha a struccok a homokba temetnék a fejüket, ha fenyegetve éreznék magukat, nem elég ugyanis, hogy így nem látja a ragadozót, de még meg is fulladna, hogy még könnyebb zsákmány legyen. A mítosz a tudósok szerint egy optikai csalódás eredménye, a valóságban a struccok nem elrejtőznek a homokban, hanem az anyaállat lyukakat fúr a földbe, ahová elhelyezi a tojásait, és amikor azt hisszük, hogy a homokba dugja a fejét, valójában a tojásait forgatja és ellenőrzi.
A mítoszt egyébként súlyosbítja, hogy a struccnak nagyon pici a feje, noha a világ legnagyobb ma élő madara. "Ha távolból nézed őket, amikor a földre hajolnak, úgy tűnhet, mintha el lennének temetve a homok alá" - magyarázta Glinda Cunningham amerikai strucckutató.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/Tina Phillips}

A disznók piszkosak

A mítosz kialakulásában nagy szerepe van a disznóólakat és a disznókat körülvevő szúrós ammóniaszagnak, ám a valóság az, hogy ezek az állatok semmivel sem koszosabbak, mint bármely más állatok. Sőt: az ólban jól elhatárolt hely van az ürítésre, az alvásra vagy a játszásra, akárcsak az evésre - persze ez attól is függ, hogy mekkora az a hely, hisz minél kisebb az ól, annál kevésbé tudnak elkülönülni egymástól ezek a terek.
Azt is jól tudjuk, hogy a sertések előszeretettel dagonyáznak a sárban, ez azonban nem azért van, mert szeretik a koszt, hanem mert képtelenek az izzadásra, és csak így tudják lehűteni a testüket.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/foto76}

Az aranyhalnak három másodperces a memóriája

Ez a mítosz nem jó másra, mint hogy megnyugtassa azokat a haltartókat, akik egy befőttesüvegnyi üveggömbbe rakják a kedvenc aranyhalukat. Az igazság ezzel szemben az, hogy az aranyhalak nem 3 másodpercig, hanem akár 3 hónapig is képesek megjegyezni dolgokat. Ezt egy izraeli kísérlet bizonyította be, melynek során az aranyhalakat "betanítottak", hogy az etetéshez egy bizonyos hang kapcsolódik, majd kiengedték őket a szabadba. Egyes példányok még öt hónappal később is megjelentek a hang hallatán, bizonyítva, hogy jól emlékeznek a hangra, és várták a vacsorájukat.

_{Fotó: YouTube}

Öngyilkos lemmingek

A mítosz egy 1958-ban készült, Oscar-díjat is nyert dokumentumfilmhez kapcsolódik, amelyről utóbb kiderült, hogy a Disney stúdió meghamisította a felvételeket, egyszerű animációs trükk volt a szikláról a vízbe ugráló állatok tömege. Persze nem teljesen alaptalan a történet, ugyanis azt még a kutatók is elismerik, hogy amikor egy populáció már túl nagyra nő egy adott területen, akkor tömeges "migráció" következik be, ám ilyenkor nem öngyilkosságot követnek el a vízbe ugráló apró állatok, hanem új terület felé úsznak.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/artur84}

A birkák túl hülyék és csak követik a nyájat

Úgy tűnhet, mintha a juhok csak a csordaszellem miatt járnának mindig tömegekben, egy cambridge-i vizsgálat azonban kiderítette, hogy sokkal intelligensebb állatok, mint amilyennek hisszük őket. A kutatók különböző színű vödröket tettek ki, melyek közül mindig ugyanabba a színűbe rakták az ételt. A megfigyelések bebizonyították, hogy a felnőtt juhok nemcsak megjegyezték, hol találnak élelmiszert, hanem sokkal hatékonyabbnak mutatkozott a tanulási képességük, mint a rágcsálóknak, tulajdonképp az emberhez és a majomhoz hasonlítható teljesítményt nyújtottak.
További érdekesség volt, hogy a juhok több mint két évig képesek megkülönböztetni 50 másik juh arcát, egy sor érzelmet képesek megjeleníteni a mimikájukkal, és önmagukat tudják gyógyítani bizonyos növényekkel, ha betegek.

_{Fotó: Wikipedia}

Az albatroszok aludni is tudnak repülés közben

Az albatroszok híresek a hosszú repüléseikről, gyakorta több ezer mérföldet is képesek repülni a nyílt tengeren, mielőtt visszatérnek a szárazföldre. Szárnyaikat kifeszítve különösebb erőfeszítés nélkül tudnak a magasban maradni, emiatt gondolták sokáig azt a tudósok, hogy alszanak a levegőben. A nyomkövetéses vizsgálatok azonban azt igazolták, hogy nem repülés közben, hanem a vízen lebegve alszanak éjjelente, olyankor pihenik ki a nappali repülés fáradalmait, és ezért nem kell minden este szárazföldet érniük.

_{Fotó: Wikipedia}

A lajhárok állandóan alszanak

Rossz hírük dacára nem a lajhárok a legtöbbet alvó lények az állatvilágban, egy tanulmány szerint alig 9-10 órát alszanak naponta. Ezzel szemben a koalák napi 14,5 órát szunyókálnak, a barna denevérek pedig minden más fajra alaposan rávernek a maguk 20 órájával, és csupán 4 órát vannak ébren éjszakánként. A lustaságukról szóló tévhit inkább abból fakad, hogy rendkívül lassú az anyagcseréjük, és azzal a minimális tápanyag- és energiafelvétellel mi sem ugrálnánk túl sokat. Az "alvós lista" túlsó végén egyébként a zsiráfok és az elefántok állnak, nekik mindössze 3-4 óra alvásra van szükségük éjjelente.

_{Fotó: freedigitalphotos.net/nixxphotography}

A kutyák csak fekete-fehérben látnak

A kutyák is meg tudják különböztetni a színeket, csak nem olyan élénken látják azokat, mint az emberek. A kutyák szemében ugyanis csupán két színérzékelő receptor, úgynevezett "csap" van, míg az embernek három, emiatt gondolták nagyon sokáig, hogy a kutyák nem látnak színesen. A valóság azonban az, hogy a kék és sárga tartományt kiválóan látják, csak akkor bizonyulnak színvaknak, amikor a piros és a zöld között kell különbséget tenniük. Ráadásul az éjszakai látásuk sem jobb, mint az embernek.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter