Jobb, ha nem csapódik be

37 ezerrel tép el a Föld mellett egy aszteroida pénteken

Már megint egy száguldó égitest izgatja fel a kék bolygót. Veszélyesnek minősítették ezt is, akárcsak a januárit.

2015.03.25 23:33ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy 1000 méteres aszteroida halad el a Föld mellet a héten, a legközelebb pénteken merészkedik bolygónkhoz a NASA szerint.

A 37.000 kilométer per órás sebességgel száguldó 2014-YB35 katalógusjelű égitest az előzetes kalkulációk szerint 4.473.807 kilométerre közelíti meg a Földet, ami a Hold-Föld távolság 11,7-szerese.

Mindazonáltal, ha nem lenne ilyen szerencsénk, és konkrétan felénk tartana, akkor annak végzetes következményei lennének otthonunkra nézve, gondoljunk csak az 1908-as  tunguszkai eseményre, amely a legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát, körülbelül 80 milliót, gyökerestül kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát. A robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékűre becsülik, hatása felért egy Richter-skála szerint 5-ös földrengéssel.

Az aszteroidát tavaly decemberben fedezték fel, és várhatóan 2033-ban tér vissza, ekkor valószínűleg 3.330.000 kilométerre, ennek ellenére veszélyes aszteroida-minősítést kapott (PHA).

A NASA szerint az űrben 1500 ilyen PHA-s található, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik is be fog csapódni a Földbe.

freedigitalphotos.net/adam

Még idén januárban siklott el mellettünk jóval közelebb a 2004-BL86. Az aszteroida 1.199.600 kilométernyire jött közel, ami 3,1 Hold-táviolságnak felel meg. Annak, hogy ilyen közel merészkedett, egy előnye volt: a kutatók alaposan szemügyre tudták venni, és nagy meglepetésükre például az is kiderült, hogy saját holdja van a mennykőnek.

Egy égitest már akkor veszélyesnek számít ránk nézve, ha keresztezi bolygónk pályáját 7,5 millió kilométeren belül (ez a Hold-Föld távolság 19,5-szerese) és átmérője nagyobb, mint 100 méter. Ez azért van, mert ha véletlen egy ilyen száguldó kődarab becsapódna, akkor soha nem látott pusztítást hozna a Földre, vagy megacunamit okozna, ha az óceánba esne.

A cseljabinszki aszteroida 2013. februári felrobbanása a sűrűn lakott Cseljabinszk felett 30 kilométeres magasságban olyan energiahullámokat váltott ki, ami ledöntötte az embereket a lábukról. Égése csúcspontján a tűzgolyó harmincszor fényesebb volt a Napnál, és annyi ibolyántúli sugárzást bocsátott ki, hogy az azonnali bőrégést okozott. Az explózió nagysága körülbelül 500 kilotonna TNT robbanóanyagénak felelt meg, ez pedig több mint harmincszorosa az 1945-ben Hirosimára ledobott atombomba erejének. És ennek az átmérője mindössze 19 méter volt...

Nagyjából minden második héten eléri Földünk atmoszféráját egy űrből jövő objektum - az aszteroidák nem is olyan ritka vendégek bolygónk légkörében, mint gondolnánk. A NASA 1994 óta rögzíti az 1-20 méter közötti átmérővel rendelkező, atmoszféránkba belépő aszteroidákat adatbázisában, melyet a minap látványos ábra formájában közzé is tettek. Az amerikai űrkutatási hivatal NEO programja szerint az elmúlt két évtizedben összesen 556 ilyen eseményre került sor.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.