Alkalmatlanok a vörös törpék bolygói
Teljesen rossz irányba kerestük a Földön kívüli életet
A kistömegű csillagokhoz közel keringő bolygók voltak az elsődleges célpontjai a Földön kívüli élet lehetséges helyszínei után kutatóknak. Egy új szimuláció szerint azonban mégsem annyira ígéretesek, mint eddig gondolták.
2014.12.13 17:04ma.huMint ismeretes, a Földön kívüli élet számára alkalmas helyszínek utáni kutatások elsődleges célpontjai az univerzumban legnagyobb számban előforduló kis tömegű csillagok körül a központi égitesthez közel keringő bolygók. A University of Washington két kutatójának új eredménye szerint azonban ezen bolygóknak egy része régen elveszthette az esélyét, hogy megfelelő feltételeket biztosítson bármilyen létformának - írja a ScienceDaily cikkére hivatkozva a Csillagászat.hu. Az ok a kialakulásuk során elnyelt hatalmas mennyiségű energia hatásában keresendő.
Az M színképtípusú törpecsillagok kisebbek a Napnál és kevésbé fényesek is, így a lakhatósági zónájuk – az a térrész, ahol a víz hosszú ideig folyékony halmazállapotban lehet egy kőzetbolygó felszínén – közelebb húzódik hozzájuk, mint például a Nap esetében. A csillagokhoz közel keringő planétákat akár fotometriai (tranzit módszer), akár pedig spektroszkópiai (radiális sebesség mérése) úton sokkal könnyebb kimutatni, mint a távoli bolygókat, így valóban ezek az égitestek a legfontosabbak az élet kozmikus feltételeinek tanulmányozása szempontjából. Rodrigo Luger PhD-hallgató és Rory Barnes (University of Washington) azonban új számítógépes szimulációjuk eredményeként azt találták, hogy a kis tömegű csillagokhoz közel keringő bolygók egy része már a kialakulás során elveszthette a vízkészletét és a légkörét is, alkalmatlanná válva így az általunk elképzelt életformák hordozására.
Luger magyarázata szerint minden csillag óriási intersztelláris molekulafelhők kollapszusának eredményeként jön létre, a zsugorodás közben felszabaduló gravitációs potenciális energia egy részét különböző hullámhosszúságú sugárzások formájában kibocsátva. A kis tömegű M színképtípusú törpék esetében az alacsony gravitáció miatt ez a folyamat akár több száz millió évig is eltarthat. A bolygók maradék anyagból történő kialakulása azonban mintegy 10 millió éven belül megtörténik, azaz a planéták a születésük utáni első időszakot még a formálódó csillag extrém sugárözönében élik. Ez pedig nem jó a lakhatósági feltételek szempontjából, hiszen a felszíni hőmérséklet a több ezer fokot is meghaladhatja, így a bolygóra került összes víz elpárolog, a légkör pedig valóságos gőzkazánná válik, már ha a vörös törpe nagyon intenzív röntgen- és ultraibolya sugárzása által okozott gyors tágulás miatt nem párolgott teljes egészében az űrbe. Az M törpék lakhatósági zónájában keringő bolygók közül tehát sok még azelőtt teljesen kiszáradhatott, hogy a megfelelő feltételek kialakulhattak volna rajta.
Ha a légkör egy része meg is marad, Luger és Barnes szerint egy további hatást akkor is figyelembe kell venni. Az ultraibolya sugárzás ugyanis disszociálja a vízmolekulákat, a könnyű hidrogén pedig a világűrbe szökhet, és csak a nehezebb oxigén marad vissza. Mint saját példánk is mutatja, az oxigén egyértelműen szükséges az élet fennmaradásához, kialakulását azonban gátolhatja, ha túl nagy mennyiségben van jelen. Barnes szerint ez a hosszan elhúzódó üvegházhatás oxigénnel telített hatalmas légkört hozhat létre, amely tízszer sűrűbb lehet a Vénuszénál - magyarázza a Csillagászat.hu szakcikke. Az oxigént a Földön kívüli élet biomarkerének tekintik, ezért ha nagy mennyiségben keletkezhet nem biológiai úton is, az gondot okozhat az asztrobiológiai kutatásokban. Luger “délibáb Földek”-nek nevezte el ezeket a planétákat, mivel az oxigén miatt messziről úgy néznek ki, mint az anyabolygónk, közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy egyáltalán nincs rajtuk víz.
Kapcsolódó írások:
- Megvannak az első exo-üstökösök
- Miért fontos siker az első exo-Uránusz felfedezése?
- Nem költözhetünk át egy exobolygóra
- Vízgőz nyomát fedezték fel egy Neptunusz-méretű exobolygón
- Egy Naprendszeren kívüli bolygó körül keringhet az "exohold"
- Áttörést hozhat egy nemrég felfedezett exobolygó
- A Kepler-78b exobolygó a Föld pokoli ikertestvére
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 23:30 Embereket temetett maga alá a beomló épület
- 22:30 Ezután sem kell jelenteniük a papoknak a gyónás során lebukó pedofilokat - videó
- 21:30 Elképesztő, milyen büntetést kapott a KRÉTA rendszert 15 évesen meghekkelő fiú - erre senki sem számított
- 21:06 A fejét követelik Szalántán az életben maradt ámokfutó audisnak
- 20:48 Legyalulta a kavicsot szállító teherautó a tehervonat vezetőfülkéjét, benne a mozdonyvezetővel - videó
- 19:46 Nagy Márton: Magyarország képes meghatározó szereplővé válni az űripar területén
- 18:46 Szijjártó: Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06