Még túl rejtélyes a világuk

Nem költözhetünk át egy exobolygóra

Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, és mint kiderült, most sem tudunk róluk sokkal többet.

2014.10.11 09:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy naprendszer két bolygójának légkörét is egyszerre figyelték meg a Gemini Planet Imagerrel. A tanulság: sok mindent nem tudunk még az exobolygó-atmoszférákról. Mert vagy nem is úgy keletkeznek, mint ahogyan az összes többi (ami azért kizárt) vagy nem egészen azt modellezték le a szakemberek, ami ott van. Bármelyik is legyen, vakon tapogatózni a világűrben nem feltételezi azt, hogy hamarosan meglesz az új otthonunk.

Mint ismeretes, a HR 8799 jelű csillag az exobolygó-kutatók népszerű célpontja: ez a viszonylag közeli égitest volt az egyik első, ahol közvetlen felvételekkel lehetett igazolni, hogy bolygók keringenek körülötte - írta a Csillagászat.hu. Nem is egy, hanem három, majd nem sokkal később egy negyediket is azonosítottak, és azóta is intenzív vizsgálatok tárgya. De a nagyméretű, egyedileg megfigyelhető bolygók nagyszerű kísérleti alanyok az exobolygó-légkörök kutatására során is.

Egyébként a központi csillag fényváltozásainak kutatásában magyar szakemberek értek el kiváló eredményeket.

A HR 8799 négy bolygója a központi csillag kitakart képe körül, a c és d légkörét vizsgálták meg a GPI-vel. (Forrás: NRC/HIA, C. Marois, Keck Observatory)

Csakhogy a bolygók légkörét nagyon nehéz detektálni, mivel roppant halványak a közelükben fénylő csillaghoz képest, ezért a Patrick Ingraham (Stanford University) vezette kutatócsoport a HR 8799-et a Gemini Planetary Imager (GPI) műszerrel vizsgálta. A chilei, nyolc méteres Gemini South távcsövön található detektor nem egy egyszerű kamera: a GPI egy integráltmező-spektrográf, amely képes a felvétel minden egyes pixelének a színképét is rögzíteni. Ez lehetővé tette, hogy a kutatók a c és d jelű bolygók (melyek légköre gyanúsan kevés metánt tartalmaz) színképét ugyanazzal a méréssel külön-külön felvegyék.

Az újonnan felvett spektrumok jó egyezést mutattak a korábbi eredményekkel. Azt is megfigyelték ugyanakkor, hogy a két bolygó színképe eltér egymástól, vagyis a főbb paramétereik (tömeg, hőmérséklet, stb.) jobban különböznek, mint korábban feltételezték. Ezek után megpróbálták részletesen modellezni a bolygók légkörét a korábbi méréseket is figyelembe véve.

Azonban a végén arra jutottak, hogy semmi sem stimmel. Ha ragaszkodtak a bolygófejlődési modellek által meghatározott bolygósugárhoz, nem képesek jól illeszteni a színképeket. Ha a sugarat szabad paraméterként kezelik a spektrum ugyan jobban rásimul a mérésekre, de akkor meg a bolygók mérete lenne túl kicsi a bolygókeletkezési és -fejlődési modellekhez képest.

A szerzők két lehetőséget vetnek fel a probléma megoldására. Egyrészt a bolygók szerkezete lehet olyan, hogy egy nagyon nagy méretű és tömegű magot vesz körbe egy hidrogén-hélium burok, némileg ellentmondva a bolygókeletkezési modelleknek. A másik, jóval valószínűbb lehetőség, hogy egyszerűen nem elég részletesek még a légkörmodellek ahhoz, hogy megmutassák az idegen bolygólégkörök összetett kémiáját és hőszállítási módjait.

Ez azt jelenti, hogy az exobolygók atmoszféráiról egyelőre meglehetősen vázlatos elképzelések állnak rendelkezésre, és mit sem tudunk még ezekről az idegen világokról...

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.