"Hiteltelenség és hazugág" korszakának büdzséje

A magyar államadósság jövőre fog kicsúcsosodni: háromnapos vita a jövő évi költségvetésről

A pénzügyminiszter prognózisa alapján a magyar államadósság a jövő év elején érheti el a csúcsát, a hiány a gazdasági teljesítmény 0,9 százalékos csökkenése miatt a GDP bruttó 79,2 százaléka lehet 2010-ben.

2009.10.07 07:00MTI

Oszkó Péter megjegyezte: az ország kinnlevősége még így is az Európai Unió 27 tagországának 79,4 százalékos átlaga alatt marad jövőre.

A költségvetésben található megszorítások nem fűnyíróelvszerűek, hiszen abban komoly gazdaság- és társadalompolitikai prioritások érvényesülnek, amit a közbiztonság növelését célzó lépések 22 milliárd forinttal nagyobb támogatása is mutat - mutatott rá Oszkó Péter.

A kormány ugyanakkor saját magán hajtja végre a legnagyobb arányú, mintegy 7 százalékos, 150 milliárd forintos megtakarítást. A kabinet 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol, a jövő évi büdzsé ezért az önkormányzatok számára - a központi költségvetési szervek megtakarításánál kisebb -, 6,7 százalékos spórolást ír elő, ami legfeljebb 120 milliárd forintos elvonással jár - húzta alá a tárcavezető.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a büdzsé alapproblémája, hogy már az alapszámok sem hihetők benne, emellett tervezési hibából mintegy 150 milliárdnyi tévedés szerepel benne. Rendkívül fontos tételek hiányoznak a 2010-es költségvetés tervezetéből - mondta az ellenzéki politikus, aki ezek között említette a PPP-programok áthúzódó hatásait, különös tekintettel azokra, amelyek mögött állami felelősségvállalás is van. Kósa Lajos úgy ítélte meg, hogy a büdzsé az oktatás mellett az egészségügyi ellátásokra nézve is különösen brutális, miközben már idén is hatvanmilliárd hiányzik a gyógyító rendszerekből. A költségvetésben a 30 milliárdos, maximum nyárig kitartó Út a munkához programon kívül nincs semmi, ami a magyarországi munkahelyek megmentését vagy gyarapodásától szolgáló érdemi intézkedés lenne - jegyezte meg Kósa Lajos, aki szerint a kormány jobban tenné, ha inkább visszavonná ezt a költségvetést, és helyette újat nyújtana be.

Egy olyan korszak utolsó költségvetését tárgyalja a parlament, amely a "hiteltelenség és hazugság korszaka" volt - jelentette ki Hargitai János, a KDNP vezérszónoka. Megjegyezte: a költségvetés a közoktatásból 31,5 milliárd forintot, a szociális ellátásból 10,3 milliárd forintot, kulturális ellátásból pedig 2,9 milliárd forintot von el.

Kóka János, az SZDSZ vezérszónoka szerint a költségvetési javaslatban vannak jól látható kockázatok és belső szerkezeti gyengeségek is, de az előterjesztés összességében nem távolabb, hanem közelebb viszi Magyarországot az euró bevezetéséhez. A büdzséjavaslat közelebb viszi Magyarországot a 3 százalékos hiányhoz, az alacsony inflációhoz, az alacsony kamatszinthez, valamint a kisebb adóssághoz - fűzte hozzá. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az előirányzatok realitása jórészt a jövő évi gazdasági folyamatok függvénye.

Kiemelte: "hangsúlyozottan kedvező", hogy a közvetlen kiadási előirányzatok tervezetét a számvevőszék ellenőrzése szinte teljes körűen megalapozottnak minősíthette. A vitában az ÁSZ mellett most először a Költségvetési Tanács is véleményt mondhatott a törvényjavaslatról. Kopits György, a testület elnöke elmondta: a reálgazdaság rövid távú kilátásai kedvezőbbek a kormány által feltételezettnél, ilyen értelemben a költségvetési javaslat óvatosnak tekinthető. A szakember ugyanakkor megjegyezte: a középtávú kilátásokban a tanács a kormánynál kevésbé derülátó. Az általános vita során kedden a magyar európai parlamenti (EP) képviselők is lehetőséget kaptak a felszólalásra.

A 2010-es költségvetés tervezete az uniós források felhasználásának tekintetében is a megszorítás költségvetése: mivel 120 milliárd forinttal kevesebbet közösségi pénzt terveznek kifizetni - mondta Deutsch Tamás, az Európai Néppárt képviselője. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint a pénz és a profit szempontjai helyett az emberek méltó életét biztosító szempontokra kell építeni az új nemzetstratégiát, és a költségvetést. Felzárkózni csak növekedéssel lehet, amit szerkezeti reformok nélkül nem lehet végrehajtani - jelentette ki Bokros Lajos, az MDF EP-képviselője.

A szocialista képviselők elhagyták a parlamenti üléstermet a Jobbik két felszólalója, Morvai Krisztina és Szegedi Csanád beszédei alatt (először fordult elő a parlamentben, hogy olyan politikusok szólaltak fel a plenáris ülésen akik magyarországi parlamenti frakcióval, vagy parlamenti párttal nem rendelkező, uniós képviselők).

Szegedi Csanád egyebek között azt kérdezte: ki írta ezt a költségvetést Ján Slota vagy Simon Perez? Morvai Krisztina felszólalásában egyebek között azt mondta: radikális, gyökeres változásra van szükség, "el kell kergetni a hatalomból, és felelősségre kell vonni az ország kifosztóit, gyarmati sorba taszítóit". Kuncze Gábor (SZDSZ) Szegedi Csanád képviselőjének felszólalására úgy reagált: az tartalmát tekintve újfasiszta alapvetésnek minősül a szemében. Mint közölte, szeretné, ha nem maradna nyom nélkül ez a kifejezés és stílus, amit itt most megengedtek maguknak.

Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: azért vonultak ki Morvai Krisztina és Szegedi Csanád felszólalásakor, mert a házszabály szerint ugyan felszólhatnak a magyar parlamentben, de ez a hozzászólás nem a költségvetésről szólt, hanem uszító jellegű, propagandisztikus beszéd volt.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.