Mit tehetünk, ha kopogtat a hitelező?

Lakáshitelesek: most lesz segítség vagy nem?

Egyre súlyosabbak a lakáshitellel és jelzáloghitellel rendelkezők problémái, annak ellenére is, hogy a kormányzat megpróbált a segítségükre sietni. De miért is alakulhatott ki ez a helyzet?

_{2009.08.10 14:34}_{Pilhál Csaba, ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Még tavaly év végén, kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a "gazdasági helyzet" egyre komolyabb problémák elé állítja a lakáshiteleseket, és ezen belül is a devizában felvett hitellel rendelkezőket. Az ok elég nyilvánvaló volt: a forint árfolyama olyan mélyre süllyedt, hogy nem volt ritka az olyan devizahitel, amelynek törlesztése 30-40 százalékkal is drágult. Sajnos a "pórul járt" ügyfél sokszor hiába keresett kompromisszumot hitelező bankjánál, nem mindig talált.

Sok érintett kérte törlesztőrészletének halasztását - amire általában 3 hónapra lehetőség van - a bank sokszor elutasította amiatt, mert már "elcsúszott" az aktuális törlesztéssel, ami valljuk be, így egy ördögi körré válik: ha betudná fizetni nem kért volna halasztást, ám mivel nem tudta időben befizetni, az aktuális könnyítési kérelmet a bank elutasította. Ráadásul sok bank emelt különböző hivatkozásokkal kamatokat, sőt volt olyan bank, aki az amúgy is gyenge forint árfolyamot még megspékelte 5-10 százalék plusszal saját devizaátváltó rendszerében, ami még egy hatalmas övön aluli ütés az ügyfélnek.

A Gyurcsány-kormány próbált először jobbítani a bedőlő félben lévő devizahitelesek helyzetén, ám az sajnos csak látszat intézkedésnek minősült: átválthatták az adósok devizahiteleiket forint alapúra. Ez azért nem volt jó ötlet, mert ha valaki például még tavaly augusztusban felvett 5 millió forint hitelt, 2009. januárjára nemcsak a törlesztése növekedett kétségbe ejtő mértékben, hanem az aktuális fennálló tőketartozása akár 7 millió forint is lehetett.

Ha ezt akkor átváltják rögtön realizálódni is fog az összeg, tehát a 7 millió forintos tartozás már csökkenne később egy esetleges forint erősödés esetén (ami ugye azóta be is következett), ráadásul a forint eurohoz képest igen magas jegybanki alapkamata miatt még így is magasabb törlesztést kellett volna vállalnia a pórul járt ügyfélnek, mintha marad az akkori igencsak megugrott devizahitel-törlesztésénél.

Sajnos a helyzet azóta sem változott...

Bár a forint árfolyam igencsak javult azóta, hisz a napokban lassan majdnem elérte a korábbi átlagosnak mondható értéket, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet nem javul, sőt csak rosszabbodik. Bár a kormány és ellenzék között az utóbbi időben (is) komoly szócsatává fajult, hogy ki a jobb a lakáshitelesek megsegítése területén, és mik azok az intézkedések amelyek értelmetlenek, igazából talán egyedül a bankszövetség főtitkárának, Nyers Rezsőnek volt igaza amikor azt mondta, hogy a fő probléma a háztartások eladósodottsága. Ugyanis, sajnos nagyon sok mindent hitelbe vásároltunk, gyakorlatilag mindent, amit lehetett.

A lakásokat felülértékelték és az elmúlt évre kialakult az a banki hitelkonstrukció is, amely révén teljesen minimális önrésszel is lehette felvenni lakáshitelt. Aki ilyen konstrukcióba ment bele, annak idén szembesülnie kellett azzal, hogy a forint árfolyamának zuhanása miatt jóval több hitellel tartozik bankjának, mint amit a lakása ér. Erre persze rájátszik az a tendencia, hogy a lakások iránti kereslet megcsappanása miatt (is) a lakásárak is zuhanórepülésbe kezdtek.

Ma már nem nemcsak a devizahitelesek kerültek bajba, hanem gyakorlatilag mindenki, aki rendelkezik valamilyen hitellel, és vagy elvesztette állását a válság miatt (mint sokan), vagy - mint talán mégtöbbeknél - a munkáltató csökkentette a munkaidőt (és így fizetést is). A kormány természetesen kis késéssel de mindent megpróbált megtenni, hogy a kialakult helyzetet orvosolja. Sajnos nagyon kevés sikerrel.

A segítség egyik pillérjének tekinthető áthidaló kölcsön sajnos nem sokat segít. Ha valaki még 2008. szeptember 30. előtt lett munkanélküli, akkor valóban kedvezőnek mondható, hogy egy ideig a lakáshitel-törlesztésének csak 10 százalékát kellene egy ideig fizetnie. Igen ám, csak a gazdasági helyzet miatt a legtöbben ezen "határidőn" túl lettek munkanélküliek. Persze a Kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodásának értelmében ők is igényelhetnék a segítséget. Csak nem sok értelme van.

Ebben az esetben a háztartás bevételének 40 százalékát kellene a hitel törlesztésére fordítani. Ez azért sok, mert a családok valóban el vannak adósodva, és a lakáshitelen túl sokszor még személyikölcsönnel, autólízinggel, hitelkártyával, folyószámlahitellel, áruhitellel is rendelkeznek, amelyek ugye nincsenek benne a 40 százalékban....

Sajnos a kormányzati segítség másik pillére sem igazán helytálló. Nagyon jó ötlet, hogy az önkormányzatok vásárolják fel az elálverezendő lakást, csak az a kérdés miből? Hitelből? A probléma az, ha az önkormányzat felveszi hitelből, akkor neki kell átvállalnia a törlesztéseket. Valószínű, hogy ezt tömegesen nem tehetné meg, vagy csak úgy, ha ezen törlesztéseket, automatikusan áthárítja a lakásukat elvesztő, immár bérlői "státuszban" lévő lakosokra, vagyis a bérleti díj annyi lenne mint a törlesztés (legalább). A kérdés viszont az, hogy ha a korábbi lakáshiteles nem tudta rendesen törleszteni a hitelét, hogyan fogja a bérleti díjat?

A másik kérdés: miért van szükség arra, hogy az önkormányzat árverés útján jusson az ingatlanhoz, ahol nyilván mert árverés, egyesek jócskán felsrófolhatják az árakat. Így lehet, hogy magasabb összeget kellene fizetnie az önkormányzatnak a lakásért mint az aktuális hiteltartozás. Mivel így még növekszik a felvett hitel összege, a bankoknak kész nyereség is lehet - főleg állami kezességvállalás mellett.

Akinek viszont nagyon nem lesz jó, azok a kivásárolt lakáshitelesek. Ha az önkormányzatok ráterhelik az immár magasabb hiteleknek a költségét, még sokkal rosszabbul járhatnak Valóban nagy kérdés: hol a segítség? Van kiút? Ha van, akkor mi az? Ha így folytatjuk akkor sajnos nincs. Az egyetlen kiút ebből a válságból valóban a kompromisszum lehetne. Mindenki részéről, de legfőképpen a bankok felől. Ha a pénzintézetek valóban nem kötnék az ebet a karóhoz, ha adnának reális haladékot a bajba jutottaknak, talán nem volna komoly a baj.

A legtöbb megszorult, aki pár hónapra elvesztette munkáját, de azóta talált újat, valóban lehet, hogy sok esetben megelégedne annyival, hogy pár hónapra függesszék fel a törlesztést. A banknak ez annyi áldozattal járna, hogy át kéne ismét számolnia a törlesztéseket, illetve meghosszabbítani a halasztásnak megfelelően a futamidőt. Ez volna megfelelő mindenkinek, így a megszorult hitelesek is jobban járnának - még akkor is, ha a bank késedelmi díjat is felszámít - mintha például uzsorakölcsönt igényelnének.

Sajnos a kompromisszum, úgy tűnik még mindig kicsit hiányzik: a bankok többségében még mindig jellemző az érzéketlen, adminisztratív akadályokra hivatkozó magatartása, a 90 napon túli hátralékba került adósok száma meg irdatlan mértékben növekszik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy jelenleg mintegy 1.400.000 jelzáloghitel-szerződés van, és ezek közül 750.000 devizaalapú. Ezek 40 százaléka, továbbá a teljes hitelállományból 716 ezer szerződés havi törlesztése van több 90 napos hátralékban.

Amit a megszorult adós addig is tehet, hogy saját maga próbál kompromisszumot kötni hitelt nyújtó bankjával, és ha mást nem is, minden hónapban fizetni a hitelszámlára annyit amennyi éppen van - vagy legalábbis megmarad a rezsi kifizetése után. Ugyanis a legtöbb banknak nagyon fontos, hogy lássák a fizetési hajlandóságot, és bár lehet, hogy nem mutatják, de iszonyodnak a hitelek bedőlésétől, ugyanis komoly kockázati tényező számukra, ha tömegesen "kapják vissza" (például elárverezések útján) egy összegben a teljes kihelyezett összeget. Ha ez egy mértéket túllép az komoly ráfizetéssel járhat a pénzintézeteknek is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!