Önkormányzatok nélkül számolva

NGM: az államháztartás hiánya januárban 2,5 milliárd forint volt

Az államháztartás központi alrendszerének - az önkormányzatok nélkül számolt - 2013. január havi hiánya 2,5 milliárd forint volt, ami az idei költségvetési törvényben meghatározott 841,8 milliárd forintos hiánycélnak mindössze 0,3 százaléka.

_{2013.02.21 15:24MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A hiány összege megegyezik a február elején közölt előzetes adattal. Az NGM közlése szerint a központi költségvetés 90,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 37,3 milliárd forintos többlettel zártak. 

Tavaly januárban az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 107,3 milliárd forint volt. A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozás változása, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeinek és kiadásainak tendenciája játszott szerepet - mutat rá a szaktárca. 

Az NGM tájékoztatása szerint a központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó – előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. 

Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, a 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra emelésének pénzforgalmi hatása áll. 

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra áthúzódásából fakadnak. Idén januárban az általános forgalmi adóból 225,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ez az egy évvel korábbi összegtől 71,0 milliárd forinttal maradt el. 

A csökkenés hátterében a dohányadójegy miatti magas bázis, valamint a kiutalási határidőre vonatkozó szabályok változása áll. A bruttó befizetés 432,9 milliárd forint (a bázishoz képest 9,9 milliárd forinttal magasabb), a visszautalás pedig 207,2 milliárd forint (a bázishoz képest 80,9 milliárd forinttal magasabb) volt. A bevétel 88,5 százaléka a belföldi áfabevételekből, 8,5 százaléka az importáfa-befizetésekből, míg 3,0 százaléka a dohánygyártmányok áfabefizetéseiből származott.

A jövedéki adóból realizált bevétel január hónapban 62,2 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételhez képest 5,8 milliárd forinttal, 8,5 százalékkal alacsonyabb volt. Az üzemanyagok esetében 34,1 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, amely 4,4 milliárd forinttal (11,3 százalék) maradt el a bázishavi bevételtől. 

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele január hónapban 160,4 milliárd forint volt, amely a 162,4 milliárd forintos bruttó befizetés és a 2,0 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 13,5 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. 2013 januárjában az előző év azonos hónapjához képest a befizetések 14,1 milliárd forinttal (9,5 százalékkal), míg a kiutalások 0,6 milliárd forinttal (32,6 százalékkal) növekedtek.
 
Az illetékbefizetések januári – a múlt év januári bevételéhez viszonyítva 27,0 százalékkal magasabb – összege 8,9 milliárd forintot tett ki. A növekedés jórészt az önkormányzatok támogatási rendszerének változásával hozható összefüggésbe. Az önkormányzatok 2013 januárjától már nem részesülnek e jogcím bevételéből.
 
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, amely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető. 

A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései. Az NGM tájékoztatása szerint a kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintot értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható. 

A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze.

2012. januárjában az alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter