Fegyveres konfliktus fenyeget

Iráni atom - Kétszáz dollárra ugorhat az olaj ára

Londoni pénzügyi elemzők szerint megközelítheti a 200 dollárt a nyersolaj hordónkénti ára, ha az iráni nukleáris fejlesztési program körüli viszály fegyveres konfliktussá eszkalálódik, bár nem valószínű, hogy az események idáig fajulnak.

2012.03.22 17:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - áprilisra szóló, Londonban már csütörtökön hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában közölte, hogy a világgazdaság szempontjából most már nem az euróövezeti adósságválságot, hanem egy olajársokk bekövetkeztének lehetőségét tartja igazán aggasztónak.
   
Az EIU londoni stratégiai elemzői szerint a háznak ugyan nem alapeseti forgatókönyve az iráni háború kitörése, ám ha "Iránban vagy környékén" fegyveres konfliktus robban ki, akkor hetek, vagy akár néhány nap alatt 30-50 százalékkal szökhetnek fel az olajárak.
   
A cég szakértői szerint az is azonnali meredek olajár-kiugrást okozna, ha Izrael és Irán között törne ki háború, ám ha a fegyveres konfliktusba az Egyesült Államok is belekeveredik - például azért, mert Irán csapást mér valamelyik közel-keleti amerikai támaszpontra -, az még nagyobb áremelkedést okozhat.  
   
A globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség eddigi árrekordja - 2008 júniusában - meghaladta a 145 dollárt hordónként, ám "nem lenne meglepő", ha egy amerikai-iráni katonai konfliktus esetén ennél 30-40 dollárral még magasabbra emelkednének az olajárak - áll az EIU csütörtöki elemzésében.
   
A ház szerint a másik fő - jóllehet kisebb esélyű - kockázat az, hogy Irán az Egyesült Államok és az EU szankcióinak megtorlásaként lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ nyersolajellátásának 20 százaléka halad át. Ez legalább akkora - vagy még nagyobb - károkat okozhat Irán saját olajexportjának, mint más térségi termelők kivitelének, és fő bevételi forrásától fosztaná meg az iráni kormányt. Ezért az EIU londoni elemzői szerint nem várható, hogy Teherán beváltja fenyegetését, ám egy ilyen lépés nem is zárható ki teljesen.
   
A Hormuzi-szoros iráni lezárása esetére az Egyesült Államok hitet tett ugyan a zárlat feltörésére, ám az EIU szerint ez több hétig is eltarthat, komoly fennakadást okozva az olajszállításokban.
   
Az EIU elemzői szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén 200 dollár közelébe is felszökhet a nyersolaj hordónkénti ára, és ezen a szinten maradna a feszültség oldódásáig, illetve addig, amíg a Hormuzi-szoros legalább valamilyen mértékben ismét hozzáférhetővé nem válik.
   
Az EIU szakértői mindazonáltal közölték, hogy sem a katonai konfliktus, sem a Hormuzi-szoros lezárása nem szerepel alapeseti előrejelzési forgatókönyveikben.

Más nagy londoni házak ugyancsak valószínűtlennek tartják a konfliktus ilyen jellegű eszkalálódását.
   
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőközpont, a Capital Economics szakelemzői ugyanerről összeállított helyzetértékelésükben közölték: saját becslésük szerint a Brent olajfajta december óta végbement 20 dolláros hordónkénti drágulásának felét okozta az iráni nukleáris fejlesztési programot övező nemzetközi feszültség, a másik tíz dollárt a világgazdaság idei teljesítményével kapcsolatos erősödő derűlátás adta hozzá az olajárakhoz.
   
A Hormuzi-szoroson halad át a világ olajellátásának csaknem 20 százaléka, és abból a számítási modellből kiindulva, amely szerint az olajpiac kiegyensúlyozásához a kínálat változásának százalékos mértékét ötszörösen meghaladó százaléknyi árváltozás szükséges, a szoros teljes lezárása esetén az olajáraknak meg kellene duplázódniuk. Ennek a forgatókönyvnek az esélye azonban valószínűleg 10 százaléknál is sokkal kisebb, tekintettel arra, hogy a Hormuzi-szoros lezárására tett bármilyen kísérlet "katonai, gazdasági és politikai katasztrófát" jelentene Irán számára - vélekedtek a Capital Economics londoni szakelemzői.
   
A ház szerint egy ilyen mértékű sokkot nyilvánvalóan az Egyesült Államok is el akarna kerülni, különösen az idei elnökválasztási évben, és még Izraelben is mélyen megoszlanak a vélemények arról, hogy bölcs dolog lenne-e a katonai csapásmérés az iráni nukleáris létesítményekre.
   
A legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2012) szerint Irán az ellene irányuló fellépésekre válaszul megkísérelheti lezárni a Hormuzi-szorost. Az iráni erők például aknazárat telepíthetnek a tengeri átjáróba, hajók ellen bevethető rakétákat használhatnak, vagy tengeralattjárókról megtorpedózhatják az áthaladó kereskedelmi hajókat.
   
A londoni hadászati kutatóműhely szakértőinek véleménye szerint azonban ez csak átmeneti fennakadásokat okozhat a hajóforgalomban, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős haditengerészeti egységeket állomásoztatnak a térségben, és ezek gyorsan ismét meg tudnák nyitni a Hormuzi-szorost.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.