Alapszerződést módosítanának Merkelék

Hosszú-hosszú uniós csúcsra számítanak Németországban

Mindenképpen keresztül akarja vinni az uniós alapszerződés módosítását a német vezetés a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson. Angela Merkel kancellár és kísérete arra számít, hogy az ellenállás miatt a hétvégéig tarthat az értekezlet.

_{2011.12.08 12:14}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A hivatalos menetrend szerint a csúcstalálkozó péntek délutánig tart, de a német delegáció tagjai elővigyázatosságból nem terveztek programot a hétvégére és visznek magukkal plusz egy váltás ruhát – írta csütörtökön a Handelsblatt című német üzleti lap.

Merkel a konfrontációt választja – írta címoldalán a Die Welt. A kancellári hivatalban már a csúcs előtt is igen harcias a hangnem, „Sokan még mindig nincsenek tisztában a helyzet komolyságával”, Berlin azonban „nem fogad el rossz kompromisszumokat, és nem hagyja, hogy a nagy ugrás helyett továbbra is csak toporogjon az unió – írta a német lap kormányzati forrásokra hivatkozva.

Németország a Franciaországgal közösen kidolgozott javaslatokat kívánja elfogadtatni, ezek mindenekelőtt szigorúbb költségvetési fegyelmet és a gazdaságpolitika széleskörű harmonizációját irányozza elő az euróövezetben, és ha lehetséges, akkor az egész Európai Unióban (EU). A változtatásokat – egyebek között a deficitmentes államháztartási mérleg biztosításának kötelezettségét – az EU működését szabályozó lisszaboni szerződésbe kívánják beiktatni.

Ugyanakkor a német-francia páros B-tervvel is készül. Ha az eredeti tervet nem sikerül keresztülvinni, akkor azt szorgalmazzák majd, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM) hozzanak létre egy nemzetközi szerződést az euróövezeti tagállamok között.

Az elképzelés szerint „kötni kellene egy szabályos nemzetközi szerződést, amelyet a részes felek szabályos módon ratifikálnak” – idézett egy berlini forrást a Handelsblatt. A cél az, hogy mindenképpen alakuljon ki az eurót használó EU-tagországok „stabilitási uniója”, aminek révén korrigálható a valutaunió „hitelességi problémája és a konstrukciós hibák”, vagyis az, hogy a monetáris uniót nem egészíti ki a költségvetési politika megfelelő mélységű integrációja.

A partnerek nem mind elégedettek a német-francia javaslatokkal, David Cameron brit miniszterelnök – a legnagyobb euróövezeten kívüli uniós tagállam euroszkeptikus kormányfője – például világossá tette, hogy ellenez minden olyan módosítást az uniós alapszerződésben, amely sérti a brit érdekeket.

A német vezetés stílusával kapcsolatban is vannak kifogások. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti kormányfők csoportjának – Eurogroup – vezetője a Süddeutsche Zeitung című német lapban csütörtökön megjelent interjúban hangsúlyozta: a német államadósság jóval nagyobb, mint számos euróövezeti tagország adóssága. „Furcsának találom, hogy Németország úgy viselkedik, mintha csupa olyan országgal volna körülvéve, amelyek veszélyeztetik a stabilitást. Az utóbbi három évben kilenc és tizenegy között volt azon tagországok száma, amelyek államadóssága nem érte el a német szintet” – mondta Juncker. Hozzátette: „Meglepő, hogy a németek úgy érzik, mindig nekik kell állniuk a számlát. Ez nem így van - jelentette ki az eurozóna vezetője.

Varsó teljes erővel a német álláspontot fogja támogatni

Lengyelország teljes erővel a német álláspontot fogja támogatni az EU sorsdöntő pénteki csúcstalálkozóján, hogy a lehető legnagyobb mértékben gyengítse Franciaország és Nagy-Britannia pozícióját - írta a Rzeczpospolita csütörtökön.

A lengyel lap diplomáciai forrásokból származó értesülései szerint a varsói külügyminisztérium arra törekszik, hogy az euroövezeti tagállamok megmentése ne menjen a 27 uniós tagállam integrációjának rovására. Lengyelországnak nincs más választása, nem számíthat sem Franciaországra, sem Nagy-Britanniára, Németország az egyedüli opció számára - írta a Rzeczpospolita.

Párizs igyekszik marginalizálni az euroövezeten kívüli összes EU-tagországot, amint ezt már többször kifejezésre juttatta. Legutóbb a Financial Times hasábjain, ahol Jean-Claude Piris, az Európai Tanács jogi tanácsadója - aki részt vett a Lisszaboni Szerződés kidolgozásában, és könyvet is írt róla - azt bizonygatta, hogy az euroövezet jelenlegi válságának egyik fő oka az EU 2004-es és 2007-es bővítése volt. Londonnal, a legnagyobb euroövezeten kívüli EU-tagországgal Varsó nem léphet szövetségre: a brit euroszkepticizmus miatt ezzel Varsó saját hitelességét tenné kockára.

Lengyelország arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozza azon ügyek körét, amelyekről csak az euroövezeti országok dönthetnek. A varsói külügyminisztérium el tudja fogadni azt, hogy például a görög adósság ügyében ne legyen szava, de törekednie kell arra, hogy szociális, adóügyi vagy munkaerőpiaci kérdésekben vegyék figyelembe az ő álláspontját is.

Varsó - jóllehet még nem hozott döntést az euroövezethez való csatlakozásáról - fenn akarja tartani magának ezt a lehetőséget a jövőben. Ezért küzdeni fog a lehető legaktívabb részvételi jogáért az unió jövőjéről szóló tárgyalásokon. Annál is inkább, mert az ilyen találkozókon elfogadott megoldások (például adó- vagy munkaerőpiaci ügyekben) kötelező feltételei lehetnek az euroövezetbe történő felvételnek - írta a lengyel újság.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!