Erősödő szándék, csökkenő pénzügyi lehetőségek

Öngondoskodás? Miből?

A nyár óta érzékelhető újabb gazdasági válságjelek hatására felértékelődtek az öngondoskodás nem pénzügyi területei, nőtt a család és az egészségmegőrzés szerepe.

2011.10.26 17:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A lakosság pénzügyi tartalékai enyhe mértékben, de csökkentek, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a megtakarítási szándék. Az ellentétes irányú változások azonban kiegyenlítették egymást, így az OTP Öngondoskodási Index értéke nem változott, a 100 pontos skálán 36 pont maradt.
   
Illés Zoltán, az OTP Bank ügyvezető igazgatója az őszi adatfelvétel eredményeit ismertetve a Piac&Profit pénzügyi szaklap által, az OTP támogatásával szervezett konferencián szerdán Budapesten elmondta: a növekvő bizonytalanság, szűkülő anyagi kilátások hatására nehezebbé vált a pénzügyi tervezés, ugyanakkor jobban összefognak a családok, s felértékelődött az egészség szerepe is, hiszen alapvetően befolyásolja a munkaképességet, ezáltal a család bevételét.
   
Kiemelte: bár az index értéke most is csupán 36 százalék volt, figyelemre méltó, hogy a nemzetközi gazdasági kilátások romlására ellenére tavaszhoz képest megőrizte öngondoskodási teljesítményét a lakosság.
   
A kutatást az Ipsos Zrt. készítette 2011. szeptember 29. és október 5. között, a bankszámlával rendelkező, 18-70 éves lakosság körében, országos, reprezentatív mintán, 1.000 fő megkérdezésével.
   
A felmérésből kiderül: nemcsak fontosabbnak tartják, hanem többet is tettek egészségükért az emberek. Míg ugyanis a korábbi adatfelvételkor a megkérdezettek 56 százaléka járt a felmérés által firtatott szűrővizsgálatok döntő többségén, ősszel már 64 százalékuk számolt be erről.
   
A legfontosabbnak a váratlan helyzetekre való felkészülést tartják a válaszadók. Míg a nyáron publikált adatok szerint a lakosság 28 százaléka rendelkezett olyan tartalékkal, amit ilyen helyzetben fel tud használni, őszre 25 százalékra csökkent az arányuk, ugyanakkor a közeljövőben 4 százalékkal többen, a megkérdezettek 25 százaléka tervezi ennek megteremtését.
   
Azok aránya, akik hosszabb ideje takarékoskodnak valamilyen nagyobb kiadással járó cél megvalósítására, 36-ról 28 százalékra csökkent, a semmilyen pénzügyi öngondoskodási formával nem rendelkezők aránya pedig 41-ről 47 százalékra nőtt.

Egyre többen számolnak be ugyanakkor arról, hogy a közeljövőben valamilyen pénzügyi formával gondoskodni kívánnak jövőjükről: azok száma, akiknek most nincs, de terveznek megtakarítást, 5 százalékponttal nőtt, míg a megtakarítással rendelkezők száma 6 százalékponttal csökkent. Vélhetően azok növelték a pénzügyi öngondoskodást tervezők táborát, akiknek az elmúlt négy hónapban valamilyen okból fel kellett élniük megtakarításukat.
  
A lakosság jelentős többsége továbbra is borúsan látja a jövőt. Hosszabb távon az emberek több mint háromnegyede (76 százalék) látja kiszámíthatatlannak a pénzügyi helyzetét, a közeljövőt a válaszadók 71 százaléka ítéli bizonytalannak. A kutatás szerint annál kiszámíthatóbbnak látják az emberek a jövőt, minél több megtakarítási formával rendelkeznek.
   
Illés Zoltán szerint ez fontos tanulság lehet azok számára is, akik mástól, jellemzően az államtól várják, hogy a jövőjükről gondoskodjon. Főként a tisztességes öregkori megélhetést tekintik az állam felelősségének az emberek. Bár a júliusi adatfelvétel óta 4 százalékponttal kevesebben válaszolták, hogy ez főként az állam feladata, még így is a megkérdezettek 62 százaléka gondolja ezt. Ugyanakkor 39-ről 45 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosak abban, hogy állami nyugdíjuk nem lesz elegendő a tisztességes megélhetéshez.
   
Kevesen gondoskodnak a jövőjükről a reálhozamokból - emelte ki Illés Zoltán. A megkérdezettek 36 százaléka kapott valamely magánnyugdíjpénztártól hozamgarantált tőke feletti összeget, vagyis reálhozamot: 44 százalékuk 50 ezer forintnál kisebb, 37 százalékuk 50 és 250 ezer forint közötti, 4 százalékuk pedig 250 és 500 ezer forint közé eső összegről számolt be, míg 14 százalék nem válaszolt, vagy nem tudta megmondani.
   
Arról, hogy mire használja fel, 82 százalékuk már döntött. A szokásos mindennapi kiadásokra a válaszadók 57 százaléka költ, vagy már költött ebből a bevételből, hiteltörlesztésre 18 százalék, nagyobb értékű vásárlásra 17 százalék, lakásfelújításra 12 százalék használja. A megkérdezettek 17 százaléka valamely családtagját támogatja vele, 14 százalék fordít belőle szórakozásra, utazásra, míg nyugdíjcélokra 6 százalék. Egyéb megtakarítási célokról 10 százalék nyilatkozott, 11 százalék pedig folyószámlán tartja a kapott pénzt vagy annak egy részét, hogy bármikor hozzá férhessen.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.