Nem épül meg a duzzasztógát

Megrángatta Peking bajszát Mianmar

Kínában láthatóan meglepetést és némi felháborodást keltett, a mianmari kormány minapi döntése, miszerint - a korábbi tiltakozások hatására - felfüggeszti annak a 3,6 milliárd dolláros beruházásnak a kivitelezését, amelynek célja kínai pénzből egy folyami duzzasztógát megépítése volt.

_{2011.10.05 18:38MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A kínai külügyminisztérium és a befektető kínai állami cég egyaránt értetlenül reagált a helyzetre, s míg előbbi szóvivője útján a Mianmarban működő kínai vállalatok törvényes jogainak szavatolására és a "megfelelő megoldásra" szólított fel, addig az érintett nagyvállalat elnöke jogi következményeket emlegetett.
   
Thein Szein mianmari államfő parlamenti üzenetében kijelentette, hogy ötéves mandátumának lejártáig elhalasztják a Kacsin államba tervezett Mjicone duzzasztógát megépítését. Az elnök arra hivatkozott, hogy a gátépítés során jelentős területek kerülhetnek veszélybe, és azt mondta, kormányának a nép kívánsága szerint kellett cselekednie.
   
Sajtójelentések szerint Mianmar legnagyobb duzzasztógátjának építése során 63 településről kellett volna 12 ezer embert kitelepíteni, s az elárasztott terület egy Szingapúr méretű, 766 négyzetkilométeres víztározót alkotott volna. Úgy tudni, a vízerőmű által termelt energiát 90 százalékban az északi szomszéd, Kína hálózatába kívánták becsatlakoztatni.
   
A döntés hallatán a helyi környezetvédő aktivisták rendkívül elégedettnek mutatkoztak, s kijelentették: folytatják küzdelmüket további hat Kacsin államba tervezett duzzasztógát megépítése ellen, de szeretnék, ha az elnök véglegesen leállítaná, s nem csak felfüggesztené az építkezéseket.
   
Olyan hangok is megszólaltak, amelyek szerint azért nőtt meg jelentősen a beruházást ellenzők tábora, mert kevés volt róla az információ, nem tették átláthatóvá a következményeket. Grace Mang az International Rivers nevű szervezet képviseletében a Myanmar Times című lapnak küldött levelében azt írta: itt az idő arra, hogy a kormány nyíltan és őszintén beszéljen, vonja be a közvéleményt és a következmények ismeretében döntsön, hogy a beruházás áraként elfogadhatóak-e a környezetre és az emberekre gyakorolt hatások.
   
Kínában az érintett állami China Power Investment Corporation először nem kommentálta a hírt, majd Lu Csi-csou (Lu Qizhou), a cég elnöke közölte: teljes meglepetésként érte a bejelentés, vagyis arról nem kaptak előzetes értesítést. "Amennyiben a felfüggesztés az építkezés leállítását jelenti, akkor ez egy sor jogi lépést fog elindítani" - nyilatkozta Lu a Hszinhua hírügynökségnek.

A beruházó meggyőződése, hogy a mianmari lépés a már meglévő befektetések miatt jelentős veszteséget fog okozni mindkét félnek. Lu közölte, hogy cége minden szükséges jogi eljárásnak megfelelt és azokról, akik szerint az elsődleges cél Kína növekvő energiaigényének kielégítése, azt mondta: vagy nem értik a tényleges helyzetet vagy hátsó szándékkal közelítik meg a kérdést. A tervek szerint elárasztásra kerülő területet  csekélynek nevezte.
   
A projektről még 2006-ban született megállapodás a katonai junta idején, s 2009-ben írták alá a szerződést. Teljesítését 2019-re irányozták elő. Kína és a volt Burma hagyományosan jó kapcsolatokat ápol, s az új választásokat követően idén felállt polgári kormánnyal is úgy tűnt, szoros az együttműködés. Thein Szein (korábbi kormányfő) februári hivatalba lépése után elsőként a kínai legfelsőbb politikai vezetés tagját, Csia Csing-lint (Jia Qinglin), a kínai népfront első emberét fogadta.
   
Megfigyelők most azt latolgatják, hogy vajon a nagy értékű kínai beruházás leállítása a kínai-mianmari kapcsolatokban egyfajta irányváltás jele-e, illetve, hogy előidézhet-e változást a jövőben. A dél-kínai Hsziamen Egyetem professzora, Fan Hung-vej (Fan Hongwei) úgy véli, elképzelhető, hogy az elnök politikai tőkét kívánt kovácsolni lépésével, amellyel azt bizonyítja, hogy kormánya nem függ az ország katonai vezetésétől.
   
Amennyiben erről van szó, akkor a jövőben megnehezül a kínai kormány dolga, amikor Mianmarral tárgyal, hisz nem lesz már elegendő a hadsereggel egyezségre jutnia - jelentette ki a South China Morning Post című hongkongi lapnak a szakértő, aki szerint a lépés egyben azt is kifejezi a külvilágnak, hogy a mianmari vezetés nem tart Kínától.
   
Sean Turnell, az ausztráliai Macquarie Egyetem docense szerint a mianmari kormány úgy látja, hogy kiárusítják az országot a kínai állami vállalatoknak, s ezért már sokkal gyanakvóbb és érzékenyebb.
   
Más értékelések szerint a belpolitikai helyzet, a növekvő elégedetlenség, s az ügyben 2007 óta egyre erősödő ellenzék megmozdulásai nehéz helyzetet teremtettek, a beruházás folytatásával nem szűnő demonstrációkra kellett volna számítani. A mianmari kormány népszerű döntést hozott, amivel egyelőre időt kíván nyerni, s vélhetően körültekintőbben próbálja a többi belpolitikai konfliktust is rendezni.
   

A Kínával meglévő többi fontos beruházás egyelőre érintetlen, így az országon átvezető, Kína délnyugati részébe tartó olajvezeték építése is. A két szomszéd között egyébként egyre bővül a kereskedelem, a forgalom tavaly elérte a 4,4 milliárd dollárt; Kína mianmari befektetéseinek összege pedig kínai adatok szerint 12,3 milliárd dollár.
   
A Kína vezető pártlapjában, a Zsenmin Zsipaóban (Renmin Ribao) frissen megjelent hírből is arra lehet következtetni, hogy Thein Szein bejelentése valószínűleg nem fogja megrázkódtatni a kétoldalú kapcsolatokat. A mianmari kormány jelezte ugyanis: tárgyalni kíván Pekinggel a duzzasztógát projektjéről, hogy "ne sérüljenek a kétoldalú kapcsolatok és a barátság".

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter