Amőbáktól a genetikai hulladékokig

Dr. Csont is ezt vizsgálja - ősi titkokra derült fény

A fennmaradásért vívott harc örökké tart, és olyan eredményeket hozott, mint például a csontváz megjelenése.

2011.06.14 14:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy sor, látványosan konzerválódott, 750 millió éves fosszília mutatja be, hogy az egykori, mikroszkopikus lények hogyan éltek a biomineralizáció lehetőségével, azaz miként voltak képesek ásványi anyagokat saját, kemény vázuk építéséhez felhasználni. A folyamat gyakorlatilag a csontok fejlődésének előfutára, így nem csak az emberi vázrendszer, de a fogak, kagylók és valószínűleg még a haj kialakulása is analóg ezzel a folyamattal. A biomineralizáció szó szerint alakította az állatok fejlődését - sőt, még magát a Földet is.

A fent említett fosszíliákat a kanadai Yukonnál találták egy ősi sziklacsoportnál. Francis Macdonald és Phoebe Cohen, a Harvard Egyetem kutatói bukkantak rá a rendkívül érdekes leletre, melyet úgy jellemeztek, mint amik betekintés nyújtanak a korai eukarióták változatos világába. Bolygónk első néhány milliárd, élettel tarkított évének zömében az egysejtű élőlények domináltak, illetve az ezekből kifejlődő összetettebb lények. Hozzájuk kötődik a biomineralizáció, melynek létrejöttét 750 millió évvel korábbra becsülték. A fenti leletek beigazolták, hogy ebben az időben az élőlények egy része már rendelkezett ezzel a képességgel.

Forrás: wired.com

Ekörül jöttek létre az első, váza-alakú amőbák, melyek pikkelyszerű sejtfalakkal rendelkeztek, illetve olyan algák, melynek sejtfalai valószínűleg már kalcium-karbonátból álltak. Ugyanakkor óvatosan kell bánni ezekkel a leletekkel, hiszen a biomineralizációra utaló megkövesedett maradványok könnyen lehetnek egy olyan geológiai folyamat eredményei is, mint ami - kellően hosszú idő alatt - a papír zsebkendőt is kővé "varázsolja". Cohen és Macdonald azt kutatta, mennyire mondható "saját fejlesztésnek" az akkori élőlények váza. Tanulmányok szerint legalább három algafajta (Archeoxybaphon, Bicorniculum és Characodictyon) esetében az ásványi nyomok arra utalnak, hogy az élőlény maga növesztette vázát, a körülötte levő szervetlen anyagok felhasználásával.

Óhatatlanul is felmerül azonban a kérdés: ha a biomineralizáció sikeresnek bizonyult az egyed túlélési esélyeinek növelését illetően, egyáltalán mi szükség volt csontokra? Hiszen az élet mintegy 3 milliárd évig megvolt nélkülük. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a bioszféra nem egy állandó közeg, hanem folytonos változások zajlanak benne. Amint arra a Kaliforniai Egyetem paleontológusa, Susannah Porter is rávilágított: a csontok védelmi szerepet játszottak a ragadozókkal szemben folytatott küzdelmek során. Ez a legjobb magyarázat arra, hogy 200 millió évvel később miért fejlődött ki a csontváz egymástól függetlenül legalább kéttucatnyi, közvetlen közös őssel nem rendelkező állatfajban.

Természetesen idővel a ragadozók is alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, saját biomineralizációs stratégiákat fejlesztettek. Így az erős váz használata elterjedt az óceánokban, melyeket egykori lakóik aztán az utókorra hagytak. A meszes héj alapjául pedig ugyanaz az anyag szolgál, melyet mészkő formájában mi magunk is

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.