Újraprogramozható az emberi test

Transzplantáció, kilökődés nélkül!

Az átültetett szervek kilökődésének kockázatával számolni kell - kivéve, ha a szervezet átprogramozásával elkerülhető az "önmegsemmisítés".

2011.05.19 18:59Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Számos olyan betegség létezik, melynek igazán jó gyógymódja nem ismert, a megoldást egy transzplantációs eljárás jelenti. Nem csak a vesebetegek számíthatnak életminőségük javulására a szervátültetésnek köszönhetően, hanem akár „alig használt” tüdőt, retinát, sőt, akár arcot is képes a mai modern orvostudomány a rászorulók részére biztosítani. Egyvalamivel nem tud megbirkózni: az idegen szervre a befogadó immunrendszere többnyire heves és azonnali reakciót ad, ki akarván lökni a „betolakodót” a rendszerből.

Erre a mai gyógyászat immunszupresszánsok adagolásával reagál, vagyis olyan szerekkel tömik tele a beültetésen átesett pácienst, amik elnyomják immunrendszerét, így az jóval kevésbé hajlamos megtámadni a befogadott szervet. Ám ennek a költséges kezelésnek is van hátránya: a legyengített védekező rendszer miatt a transzplantációs eljárásban érintettek hajlamosabbak megbetegedésekre. Az ideális megoldás tehát az lenne, ha külön (és folyamatosan tartó) gyógyszeres kúra alkalmazása nélkül fogadná be a test a külső szervet.

Brit kutatók pontosan itt értek el áttörést az elmúlt időszakban: rájöttek, miként lehet az immunrendszert átprogramozni úgy, hogy az azt higgye: a beültetett szerv a test természetes részét képezi. A kutatást vezető Dr. Pervinder Sagoo, a King’s College London felsőoktatási intézmény professzora reménykeltőnek nevezte felfedezésüket, Sagoo szerint a transzplantáció „Szent Gráljára” bukkantak rá. Hosszú távú kísérleti eredményeik ugyan még nincsenek, de a tudósok abban bíznak, hogy a módszerrel a beültetett szervek a kezelt személy élete végéig kitartanak, ami hatalmas előrelépés lenne az ilyen eljárásoknál. Napjaink tapasztalatai szerint a transzplantációs szervek nagyjából egy évtizedig húzzák a befogadóban, utána a hosszas gyógyszerezés ellenére leáll működésük.

Az új megközelítés voltaképp újra tanítja az immunrendszert, miáltal nem csökken hatékonysága, ugyanakkor nem támadja meg az újdonsült „lakót”. Ehhez a befogadó és a donor immunsejtjeinek laboratóriumi körülmények közötti összekeverésére van szükség, majd az így létrejött hibrid sejteket kell sokmilliószor lemásolni. Amint elérték a megfelelő mennyiséget, a koktélt befecskendezik a befogadóba. Utóbbi szervezetében aztán az anyag szétáramlásával a védekező rendszer gyorsan megtanulja a más embertől származó szerv befogadását, és ezt a tudást egy életen át megőrzi.

Dicséretes tempóban haladnak a kutatások, az állatkísérletek már biztató eredménnyel zárultak, a klinikai körülmények között zajló emberi kísérletekre pedig még az idei év vége előtt sor kerül. Ha ezek is meghozzák a várt eredményt, akkor akár már ebben az évtizedben általánossá válhat az eljárás. Az eljárás, amit a szervátültetések elmúlt négy évtizedének legfontosabb előrelépésének tartanak a kutatók.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.