Megfejtették a Mars rejtélyes krátereinek titkát

Csillagok háborúja? - Legalább két lövedék érte a Marsot!

Az Európai Űrügynökségnek (ESA) köszönhetően kiderült, mi alakította ki bolygónk testvérének szokatlanul elnyúlt felszíni képződményeit.

2011.03.05 10:56ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy, egyelőre névtelen, a Mars déli féltekéjén elhelyezkedő krátert vizsgáltak, mely nagyjából 78 kilométer hosszan nyúlik el a planétán. Érdekessége, hogy szemben a többi, hasonló felszíni „sérüléssel”, kör helyett hosszúkás alakkal rendelkezik. Legszélesebb pontján is csak 25 kilométeres átmérője; itt nagyjából 2 kilométeres mélységgel rendelkezik.

Az ESA szerint a képződmény létrejötte önmagában még nem szokatlan, hiszen az a többi kráterhez hasonlóan keletkezett; a bolygó felszínébe becsapódó űrbeli objektumok, üstökösök, meteoritok ütöttek sebet a Marson ez esetben is. Ami viszont különlegessé teszi a jelenséget, az az, hogy ezt valószínűleg egy valaha egybe tartozó, de a becsapódás előtt valamilyen, ismeretlen okból darabokra szakadó kisméretű égitest okozta, méghozzá meglehetősen keskeny szögből. Mivel a Mars légköre jóval ritkább a földinél, ezért nem volt olyan masszív közeg a meteoritok útjában, amiről egy ilyen beesési szög mellett lepattantak volna.

Fotó: ESA

Arra világított rá a becsapódási zóna alaposabb elemzése, hogy legalább két „lövedék” érte a helyszínen a bolygót, ez alakította a kráter formáját elnyúltra. A kráterben található három, különösen  mély pont (képen kék-lilával jelölve) utal a többszörös becsapódásra. Ezt a mintázatot az európai tudósok összehasonlították más, hasonlóan „eltorzult” alakú marsi képződménnyel, és ugyanezt a karakterisztikát fedezték fel.

A kutatók már az 1980-as évek óta sejtik, hogy a bolygó hosszúra nyúlt alakzatait űrsziklák töredékei alakították ki, melyek egymással szinte teljesen megegyező pályán csapódtak bele a Marsba. 1994-ben az elméletet jóval nagyobb léptékben sikerült is megfigyelni a Jupiteren, amikor több mint 20 töredék érte el a gázóriás felszínét. Az ESA mostani elemzésével kiderült, hogy nem csak a Jupitert érhetik ilyen hatások, azok egykoron a Mars felületét is alakították.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.