M1

Nem a cápa a tengerek mumusa

A média és a nagyrészt belőle táplálkozó popkultúra rengeteget ártott a cápafajok összességének. Démonizált szerepük és testrészeik miatt a halászok céltáblái, miközben populációik akár 90 százalékos zuhanást szenvednek el. Az óceáni ökoszisztémában betöltött fontos szerepük és biológiájuk alaposabb ismerete lassan megfordíthatja a hanyatló trendet.

2015.07.12 16:27ma.hu

Ma már a popkultúra része, hogyan hasonlott meg Peter Benchley amerikai író, miután Állkapcsok - vagy közismertebb nevén A cápa - című könyve és az abból Steven Spielberg által rendezett film amellett, hogy elképesztően sikeres lett, évtizedekre démonizálta a nagy fehér cápát, és közvetve ártott szinte az összes cápafajnak. Benchley még Jacques Cousteau-t is magára haragította könyvével, amelyet eredetileg azért írt, mert gyermekkorától megbabonázta a mélység és annak minden élőlénye.

Később már védelmükért harcolt. Természetvédelmi munkája során az amerikai Környezetvédelmi Alapítvány szóvivője volt, majd a WildAiddel dolgozott együtt, a világ minden szegletében előadásokat tartott a cápákról, és próbálta felhívni a figyelmet a cápauszony iránti mohóság cápapopulációkra gyakorolt végzetes hatására.

Az évtizedek óta hanyatló állományú cápáknak a kezdetektől ártó média máig nem tesz túl jót. Szokták emlegetni, hogy rossz a PR-juk, és tényleg, a sajtó az esetek többségében olyan szavakat használ velük kapcsolatban, amelyek eleve rossz színben tüntetik fel őket. A cikkekben szereplő halak így gyakran „lesben állnak”, „portyáznak”, „fosztogatnak” esetleg „behatolnak” az úszók által használt tengeri területekre, és ott „terrorizálják” az embereket. Mindez megnehezíti a természetvédők dolgát.

hirado.hu

A cápák hosszú életű lények, évekig tart, mire ivaréretté válnak, hosszú - bizonyos esetekben akár két év - vemhesség jellemzi őket, és viszonylag kevés utódot hoznak világra (rendszerint 2-30-at). A modern, igen hatékony halászati technikák és a cápák iránti óriási kereslet számos populációjuk túlzott kiaknázásához vezetett. Ennek folyományaképpen az állomány sok élőhelyen elpusztult vagy a kihalás szélére sodródott. Egyre több cápafaj kerül fel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listájára is, de egyelőre nagyon kevés ország léptetett életbe fenntartható halászati szabályozást. Sérülékenységük oka is speciális életciklusukban keresendő. A lassú felnövekedés és a kevés utód miatt különösen veszélyezteti őket a túlzott mértékű halászat és a lassú populációs regeneráció.

Sokszor felvetődött, miért is ruházzuk fel a halakat emberi jellegzetességekkel, és miért kezeljük őket bűnözőként, holott csak tengeri élőhelyük csúcsragadozói, amelyek a természet szavát követve élik életüket. Mindebben valószínűleg közrejátszik, hogy kevés ember tartja őket szerethetőnek – mert persze hiányzik belőlük a „cukiságfaktor” -, a fehér cápa esetén például a nagy, fekete gombszemek és a több sor fűrészes fogat feltáró, tátongó állkapocs látszólag rosszindulatú kifejezést kölcsönöz neki, nem is beszélve tekintélyes méretéről, ami miatt a végső benyomás: a cápa tökéletes gyilkológép. Jobb tudni, hogy a közhiedelem ellenére nagyon kevés cápafaj támadott valaha is a Homo sapiensre, többségük teljesen ártalmatlan ránk nézve.

Az a nézet, miszerint a cápák a filmekben látottakhoz hasonlóan mind óriási, torpedószerű testtel és tűhegyes fogakkal rendelkeznek, valójában mítosz. A több száz faj között rengeteg az eltérés, megtalálhatóak közöttük apróak, mint a mélytengeri tüskéscápa, és olyan nyugodt óriások, mint a cetcápa. Ráadásul nem mindegyiküknek van tele a szája hegyes fogakkal. Az óriáscápának például apró fogak sorakoznak a szájában, amit még csak nem is használ táplálkozásra, míg a Horn-foki cápa őrlőket idéző fogaival kemény héjú zsákmányait roppantja össze.

A cápatámadás mint olyan a 20. századig nem került a közérdeklődés fókuszába. Később több tényező járult hozzá a helyzet megváltozásához, többek között a sajtó kozmopolita hírgyűjtő rendszerré válása, illetve az erősödő versenyhelyzet bizonyos szegmenseiben, ami magával hozta a „sokkoló” történetek aktívabb felkutatását.

A cikk itt folytatódik.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.