"Túl sok a patkány arrafelé"

Vegyi fegyvert vetett be Ecuador - a Galápagos-szigeteteket bombázzák

Közel 22 tonna mérget dobtak le helikopterekről a Galápagos-szigetekre az ecuadoriak.

2012.11.19 21:31ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Méregkeverőkké váltak a természetvédők annak érdekében, hogy megmentsék a Galápagos-szigetek veszélyeztetett élővilágát. A hadművelet célja a helyi flórát és faunát pusztító patkányok kiirtása a szigetekről.

A Dél-amerikai történelem legnagyobb rágcsálóirtása során 22 tonna mérgezett patkánycsalit szórtak szét a szigetcsoport két szigetén, a biodiverzitás egyik legnagyobb globális központjában. Az óriásteknősöknek, lávagyíkoknak és Darwin pintyeknek is otthont adó Pinzón-szigeten bibliai méreteket öltött mára a patkányinvázió, közel 180 millió lepi el a területet, ami négyzetméterenként 10 példányt jelent. A rágcsálók felfalják a hüllők és a madarak tojásait és a növényvilágot is pusztítják.

Hasonló a helyzet a Plaza Sur szigetecskén, ahol az iguánák tojásai, és fiatalabb példányai között arat a halál a patkányok képében. A két sziget megmentésére fogott össze az ecuadori kormány helyi és nemzetközi természetvédő szervezetekkel, egy 1,8 millió dolláros projekt keretében. 

Az invazív fajok jelentik a legnagyobb veszélyt Galápagosra, ami az UNESCO világörökségének része, itt született meg Darwin fejében az evolúciós elmélet. Noha sokan úgy vélik, az egyébként is veszélyeztetett területre nem feltétlenül kéne mérget dobálni, a szakértők szerint minden kockázatot minimalizáltak annak érdekében, hogy ez a lépés legyen a kisebbik rossz.

“A patkányok sokkal nagyobb kárt okoznak, mint a méreg” - mondta el Linda Cayot, a Galápagos Conservancy tudományos tanácsadója, aki szerint a patkányok az elmúlt 100 évben a teknősbébik 100 százalékát elpusztították. A méregakció megkezdése előtt több évig kutatták a megfelelő megoldást.

A mérget világoskék kockákba teszik, ami vonzza a patkányokat, de nem kelti fel a többi honos faj érdeklődését. Az amerikai Bell Laboratories által elkészített méregkockák úgy lettek megtervezve, hogy felgyorsítsák a bomlási folyamatot, így a halott patkányok gyorsan eltűnnek majd. Azokat a fajokat, amik esetleg elfogyasztanák a döglött rágcsálókat, időlegesen elköltöztették szigetről. Bár az iguánákra sem jelent a méregbomba igazi veszélyt, őket is máshova helyezték át az akció idejére.

Az akció hét napig fog tartani, addig folyamatosan bombázzák majd a szigeteket. "Ha akár csak egy vemhes nőstény is megmarad, az egész nem ért semmit" - mondta el Cayot. A jövő év során folyamatosan vizsgálják majd a helyzetet a szigeteken, és ha az akció sikeresnek bizonyul, máshol is megismétlik.

A megszálló patkányoktól immáron harminc éve próbálnak megszabadulni. A küzdelem egy évtizedekig húzódó háborúra hasonlít, amely során a támadók szigetről szigetre ugrálva próbálják kiirtani az ellenséget. 1983 óta a természetvédők megtisztították a Cerro Pajas, a Floreana, a Pitt, a North Seymour, a Mosquera és a Rábida szigeteket valamint a Mariela és a Bainbridge szigetecskéket.

De a korábbi próbálkozások Pinzón szigetén sikertelenek voltak. A becslések szerint mintegy 35 sziget - ami a szigetcsoport szárazföldi területének 90 százalékát teszi ki - még mindig fertőzött. Ugyan más invazív fajok - kutyák, macskák, kecskék és disznók - szintén szerepelnek célpontként, a patkányok jelentik a legnagyobb problémát. A fekete patkány (Rattus rattus) a XVII. században kezdte meg az inváziót a kalózhajók fedélzetén érkezve, később csatlakoztak hozzájuk a norvég barna patkányok.

1935-ben Darwin a HMS Beagle fedélzetén érkezett a Santiago-szigetre, amely hajó valószínűleg szintén hozott magával patkányokat az Egyesült Királyságból. "Az akkori hajók nem voltak túlságosan jól védve a rágcsálóktól" - mondta el Cayot. "Csak egy kötélre volt szükségük, amin keresztül a hajóról a szigetre másztak. Az emberek akkoriban nem ismerték fel a veszélyeket".

Manapság szerencsére jobban odafigyelünk az ilyesmire, és elővigyázatosabbak vagyunk az olyan törékeny ökoszisztémákkal, mint amilyen a Galápagos-szigetek is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.