Romba döntheti a csillagképződési elméleteket
"Elképzelhetetlen" csillag a világegyetem peremén
"Elképzelhetetlen" csillagot fedezett fel a világegyetem peremén egy nemzetközi kutatócsoport: az SDS J102915+172927 katalógusjelű objektum tizenhárommilliárd éves, vagyis az ősrobbanás után mindössze hétszázmillió évvel született, és megkérdőjelezi az elfogadott csillagképződési elméleteket.
2011.09.01 22:31MTIA korai univerzum hidrogénből, héliumból, valamint "kevéske" lítiumból állt, minden más, nehezebb, az asztronómusok által fémeknek nevezett elem a csillagok első nemzedékében lezajló termonukleáris fúzió során keletkezett.
A szén, oxigén és a nitrogén a csillagok első nemzedékének "erőszakos" halála, szupernóvaként történő ellobbanása során szétszóródott az univerzumban, lehetővé téve "tartósabb" csillagok megszületését. Komputeres szimuláció segítségével a tudósok meghatározták a különböző elemek minimális szintjét, amelynél elégséges tömeg keletkezik ahhoz, hogy gravitációs ereje "egyberántsa" a csillagot.
A nemzetközi kutatócsoport Elisabetta Caffauval, a Heidelbergi Egyetem csillagászával az élen egy évtizeden át "pásztázta" az égboltot "fémszegény" csillagok után kutatva. "Ezek az objektumok a kezdetleges univerzum +relikviái+: vegyi összetételük a korabeli csillagképződési folyamatok fosszilis +lenyomata+" - hangsúlyozta Caffau.
A kutatók a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) digitális égboltfelmérési program keretében készült felvételekről komputer segítségével választották ki a több százezer lehetséges objektum közül a húsz legígéretesebb csillagot, majd ezeket a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy teleszkópjával (VLT/ Very Large Telescope) vizsgálták.
"Ezek igen távoli, következésképp nagyon halovány csillagok" - jegyezte meg a heidelbergi csillagász.
A most felfedezett az SDS J102915+172927 vegyi összetételének az elemzése kimutatta, hogy az objektumnak a csillagok első nemzedékének szupernóvaként való felrobbanása "adott életet".
Mint Caffau kifejtette, az SDS J102915+172927 katalógusjelű csillagnak, amely csaknem kizárólag könnyű elemekből áll, tulajdonképpen nem is lenne szabad léteznie, hiszen a közkeletű elmélet szerint a szén és az oxigén az "alapanyagok" lehűtéséhez szükségesek, hogy a csökkenő hőmérséklet következtében "összeeső" gázokat "beszippanthassák" a csillagok.
"Kutatásaink megmutatják, hogy a világegyetem nagyon kezdetleges vegyi összetétele mellett hogyan zajlott az alacsony tömegű csillagok képződése" - emelte ki a csillagász, hozzátéve, hogy bár szokatlan az SDS J102915+172927 összetétele, nem lehet kizárni, hogy több kortársa is létezik, amelyek keresését a kutatócsoport folytatni fogja a következő években.
A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, mely során a csillag luminozitása néhány hónapon keresztül egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 13:17 Nagy István: jövőre is folytatódik a Településfásítási program
- 12:37 Választási részvételre ösztönző kampányt indított az Európai Parlament
- 12:32 Horvátországi választások: nyilvánosságra hozták a végleges eredményeket
- 12:09 Összegyűjtötte az EP-választáson induláshoz szükséges számú ajánlást a Mi Hazánk Mozgalom
- 11:10 Megszúrta iskolatársát egy lány a bőnyi általános iskolában
- 10:32 Lecserélte a polgármester a táblákat, Orbán-idézettel köszöntik a Jándra látogatókat
- 9:27 Állami látogatásra Magyarországra jön a kínai elnök
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06