Denevércsalogató növények

Elképesztő: hangokkal csábítanak - és elejtenek!

Egy, a denevérek által terjedő, Kubában őshonos növény megtanulta, hogyan kell ultrahanggal magához csalogatnia a bőregereket.

2011.08.02 15:34Szilágyi Szabolcs - ma.hu

Korábban még sosem fedeztek fel ehhez hasonló képességet növényeknél, a Marcgravia evenia az első a sorban. A virágokkal szaporodó példányok ugyanis többnyire vonzó színeikkel és/vagy feltűnő illatukkal vonzzák magukhoz az őket beporzó rovarokat, madarakat. Egyes vidékeken a denevérek is igen komoly szerepet töltenek be a flóra alakításában, így az ezeken az égöveken élő növények egy része megtanult alkalmazkodni hozzájuk.
 
Laboratóriumi körülmények között döbbentek rá a kutatók, mit is találtak. A hossznyelvű denevérek tanulmányozása közben észrevették, hogy a repülő emlősök olyan félgömb alakú formákat keresnek, melyeket a tudósok a megfigyelési területen elrejtettek. A természetben egyáltalán nem gyakori alakot Ralph Simon, a német Ulmi Egyeten professzora, a tanulmány társszerzője akkor pillantotta meg először, amikor látott egy képet a kubai Marcgravia evenia-ról. A két eseményt összekapcsolva fedezték fel a növény bámulatos alkalmazkodási képességét.

Az M. evenia ugyanis olyan leveleket növeszt, melyek egyfajta „parabolaantennaként” működnek. Az erre alapuló kísérletek aztán ki is mutatták a speciális levelek hatását: azokban az esetekben, amikor a növényről nem távolították el az antennákat, a szárnyas emlősök átlagosan 50 százalékkal gyorsabban találták meg a rejtett táplálékot, amivel párhuzamosan be is teljesítették az M. evenia szaporodásában betöltendő feladatukat.
 
„Korábban még azt sem tudtuk, hogy a növény denevérek segítette módon szaporodik” - nyilatkozta Marc Holdereid, a brit Bristoli Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.
 
De mit is csinál a speciális levél? Kialakításának köszönhetően nagy hatékonysággal veri vissza a bőregerek által kibocsátott ultrahangot. Amint az köztudott, a denevérek látása igen fejletlen, helyette hangokkal, illetve azok visszaverődésének érzékelésével tájékozódik. Számára az M. evenia speciális levelei olyan szolgálatot tesznek, mint éjszakai hajósnak a világítótorony.
 
A kutatók azt is tudni vélik, miért „nyúlt” ehhez a módszerhez a kubai növény. A fajta példányai meglehetősen ritkának mondhatók, az egyes egyedek gyakran igen messze helyezkednek el egymástól. A denevérek kapóra jönnek, hiszen nagy távolságokat tesznek meg táplálkozásuk során, így nagy eséllyel jutnak el egynél több növényhez is - más állat ugyanezt sokkal rosszabb hatékonysággal lenne képes csak megvalósítani.
 
Miután fény derült az M. evenia titkára, a kutatók éltek a gyanúval, miszerint léteznek még hasonló, más fajba tartozó növények. A feltételezés helyesnek bizonyult, az ugyanebben a környezetben megtalálható M. holtonii szintén kihasználja a denevérek tájékozódási módszerét. Virágaiban akusztikus „tükröt” hoz létre, hogy hatékonyabban visszaverhesse a kis emlősök által kibocsátott ultrahangot.
 
És ez még korántsem jelenti a kutatások végét! Most olyan növények után vizsgálódnak a szakemberek, melyek saját maguk is képesek jel előállítására - ennél kézenfekvőbb módja nincs is annak, hogy „denevért fogjunk”. Ehhez aprólékosan végig kell vizsgálni azokat a növényeket, melyeket a bőregerek poroznak be.
 
„Azt mondanám, hogy még csak most kezdtük el felderíteni az egész történetet” - adott hangot lelkesedésének Holdereid.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.