Nem tetszik a szakiknak

"Sáraranylabda": sirámok az eredmények körül

2011. január 10-én este Zürichben, első ízben került kiosztásra a France Football és a FIFA közös Aranylabdája. Már a díjátadást megelőzően megoszlott a sportrajongók véleménye a 3 lehetséges nyertes személyét illetőleg, a gála után pedig több vezető szaklap is felháborodását fejezte ki az eredmény kapcsán.

2011.01.12 07:28ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

December hatodikán derült ki, hogy az eredetileg 23 fős keretből 3 FC Barcelona játékos kaphatja a díjat. A tavalyi győztes argentin Lionel Messi, vagy az idén VB-t nyerő spanyol válogatott két meghatározó játékosa, Xavi Hernandez vagy Andrés Iniesta.

A díjat végül Messi nyerte, mondhatni, zsinórban másodszor, mivel mind az Aranylabdát, mind a FIFA Év Játékosa díjat ő söpörte be tavaly. Sokan már azzal sem voltak megelégedve, hogy az olasz Inter és a holland válogatott kulcsembere, Wesley Sneijder nem került be a legjobb három közé. Sneijder tavaly az Interrel triplázni tudott - Olasz Bajnokság, Olasz Kupa, Bajnokok Ligája - és a Világbajnokság döntőjébe is bejutott Hollandiával. Bár az őszi szezonban, csapatához hasonlóan, nem mutatott túl sokat, ha nincsen az összevonás, valószínűleg ő nyeri az Aranylabdát.

És itt el is érkeztünk egy nagyon fontos ponthoz. Hiába két régóta fennálló díj összeolvadásáról beszélünk, mégiscsak egy új egyéni trófeáról van szó. Az Aranylabdát szakújságírók, míg a FIFA díjat edzők és csapatkapitányok szavazatai alapján ítélték oda, míg idén ezt közösen tették.


Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről az első három helyezettet!

Messi igazából nem ember. Valószínűleg egy tőlünk távol eső bolygóról pottyant ide Cristiano Ronaldo kísértetében. Mindkét játékos olyannyira tud többet pályatársainál, hogy igazából külön kategóriában kéne sorolni őket. Messi 2010-ben spanyol bajnokságot nyert a Barcelonával, a Bajnokok Ligája gólkirálya lett - noha elvéreztek az Inter ellen -, Aranycipős és sorra döntögette a rekordokat. Válogatott szinten kevésbé eredményes, Argentína a VB-n csúfosan kiesett Németország ellenében, és Messi gólképtelennek bizonyult a tornán. Ugyan sokan úgy vannak vele, hogy ez elsősorban Maradona hibája, vélhetően Leo szívesen elcserélné a hétfőn kapott bizsut egy VB trófeáért.

Bár sokan támadják, hogy Xavi és Iniesta nélkül nem lenne ennyire jó, nem kétséges, hogy korunk egyik legjobb labdarugója.

Xavi Hernandez - Iniestával együtt - minden trófeát megnyert, ami labdarugóként lehetséges. Évek óta a világ legjobb karmestere, a Barcelona és a válogatott agya. Gyilkos passzok, hihetetlen játékintelligencia és alázatos munka jellemzik. 2010-ben csapata szinte minden meccsén pályára lépett, a szezon végén sérülten is játszott, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a rekord pontszámmal megnyert bajnokság elhódításában. Ugyanakkor 30 éves elmúlt, és sokan nem értik, mit kéne még tennie, hogy megkapja a legnagyobb egyéni elismerést.

Andrés Iniesta a világ egyik, ha nem a legjobb, támadó középpályása. Labdaérintései, cselei olykor emberi ésszel felfoghatatlannak tetszenek, a pályán talán csak Xavi lát nála jobban. Noha elsősorban nem gólvágó, mégis ő lőtte világbajnokká Spanyolországot.

A tavaszi szezonban sokat volt sérült és még a világbajnokságra sem került 100%-os formába, mégis a spanyolok egyik húzóembere volt. Ősszel pedig a Barca minden meccsén pályára lépett és mintha megjött volna az étvágya a gólokra is. 26 évesen még fiatalnak számít; Xavival ellentétben neki még bőven van esélye Aranylabdát nyerni.

Mindhárom játékosban közös az, hogy a Johan Cruyff által megálmodott La Masia akadémiáról kerültek - ki végigjárva a Barcelona szamárlétráját. Napjaink egyik legszebb, megalkuvást nem tűrő támadó fociját játszó csapatának 3 kulcsjátékosáról van tehát szó, így elmondható, hogy az idei Aranylabda mindenképpen a katalán sztárcsapat diadala, és méltó tisztelgés annak utánpótlás-nevelése előtt. Idővel lecsendesül ez a mostani vihar, sokkal nagyobb kérdés, hogy a váratlan eredmény okoz-e törést a három játékos kapcsolatában, és ha igen, hatással lesz-e ez a Barcelonára.

Az elkövetkező napokban-hetekben vélhetően mindenki, aki 2 focimeccsnél többet látott már életében, esetleg 3 egyenest rúgott a labdába, meg fog szólalni; de ezek a megszólalások - ezen sorokhoz hasonlóan - mind szubjektív vélemények lesznek. Miként szubjektív maga az Aranylabda és annak odaítélése.

Nem szabad elfelejteni, hogy a foci elsősorban csapatjáték, ezért roppant nehéz megállapítani, adott évben ki a legjobb játékos. Egyértelmű számszerűsítés legalábbis lehetetlen.


2006-ban az olasz válogatott világbajnoki győzelme után Fabio Cannavaro végzett az aranylabda szavazás élén - sokakban kiverve a biztosítékot. Idén Sneijder kiváló tavaszt és alapvetően eredményes nyári tornát tudhat maga mögött, de a BL győzelem nem volt elég. Xavi és Iniesta világbajnokok évek óta a focivilág elitjébe tartoznak. De sokan úgy vélték, ha Xavi kapja egyfajta életműdíj kerül átadásra, míg Iniesta esetében pusztán a döntő gólt honorálják. Úgy tűnik, ezek a tényezők sem voltak elegek. Messi leszerepelt válogatott szinten, kiesett a BL-ből és csak az egyébként is kétesélyes Spanyol Bajnokságot tudhatja magáénak.

De beszélhetünk a Realban remeklő Cristiano Ronaldoról, vagy a nem túl acélos Uruguay-t majdnem VB döntőbe vezető Diego Forlanról, esetleg a bombaként a köztudatba robbanó fiatal Thomas Müller-ről. A világ nagy szerencsénkre tele van kiváló labdarugókkal, akik hétről hétre elkápráztatnak minket játékukkal. Eleddig az Aranylabda odaítélésében nagy szerepet játszott egy VB, EB vagy BL győzelem. De idén úgy tűnik, nem az adott évben megnyert trófeák jelentették a hangsúlyt, hanem megpróbáltak kiválasztani egy legjobbat a sok kiválóság közül. És lehet, hogy az eredmény meglepő, esetleg nehezen érthető, valószínűleg vitatható is, de összességében elmondható, hogy megérdemelt. Messi valóban az egyik legjobb, és mivel fiatal, előtte az út, hogy minden idők legjobb labdarugója legyen.

Sokan gondolják, hogy akkor az elkövetkező években felváltva nyerik majd C. Ronaldoval a díjat, de ha így alakul, sem dől össze a világ. A szurkolók továbbra is kedvenc csapatukat és kedvenc játékosaikat éltetik majd, szubjektív szempontok alapján. Ez része a focinak, mindig is az volt. Lehet késhegyre menő vitákat folytatni a játék szinte minden aspektusából.

Ha mostantól csak olyan játékos kap Aranylabdát, akinek élmény nézni minden mozdulatát a pályán, akkor sem veszítünk semmit.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.