Rubin Szilárdtól hangos a nemzetközi sajtó

Magyar író az új Marcel Proust?

Az egyik legrangosabb svájci napilag Rubin Szilárd Római Egyes című regényét elemezte a hétfői mellékletben, a magyar író stílusát és szemléletét a világhírű Marcel Prousthoz hasonlítja a kritikus.

2010.10.05 13:15MTI

Ismertetést közölt Rubin Szilárd Római Egyes című regényéről könyvújdonságokról szóló hétfői mellékletében a Neue Zürcher Zeitung.

Élet és művészet dialektikájának legpontosabb és legkönyörtelenebb ábrázolását Marcel Proust adta Az eltűnt idő nyomában című regényében. Az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélő a történet végére minden illúziójától megszabadul, miközben elbeszélése a halhatatlanság jegyeit mutatja fel.

Ugyanennek a vezérelvnek adózik Rubin Szilárd ironikus, rejtett értelemmel bíró könyve is - írta a rangos svájci napilap szemleírója, Martin Meyer.

A cikk céhének mesterei közé sorolta az 1927-ben született, és idén tavasszal elhunyt írót, aki pályafutását költőként kezdte, és a kommunizmus évei alatt váltott át prózára. Az újságíró megfogalmazása szerint Rubin prózai munkásságát előbb egy "ideológiailag inkább konform realizmus", később egy "diszkréten felforgató" látásmód jellemezte. Művein, így a Római egyesen is, érződik, hogy a cenzúra erősíti a nyelvi tudatosságot - vélekedett Meyer.

A regény főszereplője és egyben elbeszélője, egy középkorú költő nem először találkozik a szerelemmel, az érzés mégis újból összezavarja - idézte fel a cikkíró a történetet. Piroska, a fiatal lány ügyesen és ravaszul váltogatja szerepeit, hol maga a megtestesült naivitás, hol duzzogó és mégis titokzatos teremtmény.

A főhős mindeközben igyekszik fegyelmezetten várakozni, és ami reménye még volt, az szétfoszlik a melankólia egymást követő fokozataiban. Egy erős nő és egy gyenge férfi: ez a forrása a regény témájának, amelynek árnyalatai messze túlmutatnak a nemek harcán - írta a szerző.

A regényben a lelki és testi baját gyógyfürdőkben gyógyíttató főhős, Rostás Levente számára legyengült állapota miatt "a világ áttetszővé válik, az észlelés egyes részletei pedig hirtelen óriási mértékben jelentőségtelivé".

Egyes tárgyak gyermekkori emlékek hordozóiként jelennek meg, a főszereplő egyfajta "köztes birodalomban" mozog emlékek és a realitás között Martin Meyer kiemelte: a regény arra utal, hogy a jelen semmi, mégis leginkább elégtelenség, bosszúság, abszurditás.

A politikára alkalmazva, és az írónak a szocializmusról szerzett tapasztalatai fényében ez azt jelenti, hogy a társadalmi viszonyok diktátuma mindig csak mint a képtelenség vagy a fizikai erőszak forrása jelenik meg. Ez a jelen idő mégis, egyre növekvő távolságtartással történelemmé változik, ezzel elveszíti a fullánkját és vígjátékra vált át - szerepel a cikkben.

A Római Egyes irodalmi és filmidézetekkel teletűzdelt. Segítségükkel, szuggesztív hatásuk révén egyfajta "második élet" válik lehetővé, a sivár élet a "mintha" paradicsomává változik. Az utolsó lapokon Rostás nem egy sebére gyógyulást talál, így hivatásának, az írásnak szentelheti magát és hozzáláthat regényéhez.

"Az olvasó hálás lesz neki ezért"
- tette hozzá a cikkíró. A regény magyarul először 1985-ben látott napvilágot, idén újra kiadta a Magvető Könyvkiadó. Német nyelven Eine beinahe alltdgliche Geschichte (Egy majdnem hétköznapi történet) címmel jelent meg 2010-ben a Verlag Rowohlt Berlin kiadónál, Ikker Andrea fordításában.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.