Államot alapítottak a levélvágó hangyák

Gombatermesztő szuperorganizmus a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Igazi különlegességet jelentenek a Fővárosi Állat- és Növénykertben mostantól látható levélvágó hangyák.

2010.07.16 11:33ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az államalkotó rovarok szervezett munkavégzést folytatnak a táplálékukat jelentő gomba termesztése érdekében, s együttesen olyan hatékonyan működnek, hogy a természettudósok az ilyen rovarállamokat szuperorganizmusként tartják számon.

A világ legkülönösebb állatai közé tartozó levélvágó hangyák láthatóak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A saját maguk számára gombát termesztő államalkotó rovarok a természetfilmek jól ismert és látványos szereplői, ám állatkerti bemutatásuk meglehetősen ritkának számít. Ennek elsősorban az az oka, hogy a levélvágó hangyák tartása rendkívül nehéz, nagy szakmai kihívást jelentő feladat, elsősorban a rovarállam fennmaradását biztosító gombatelep sérülékeny volta miatt.

A magyar főváros állatkertjének szakemberei a színfalak mögött október óta kísérleteznek a szóbanforgó hangyák tartásával és szaporításával. Az immár önfenntartó rovarállamot mostantól láthatják a látogatók az akvárium szomszédságában található, 2008-ban kialakított ízeltlábú bemutató egyik terrárium rendszerében. A levélvágó hangyák az USA déli területein, valamint Közép- és Dél-Amerikában élő rovarok, amelyeknek legalább negyven faját különböztetik meg a természettudósok. A Budapesten látható Atta sexdens nevű faj elterjedési területe az Egyesült Államok déli határvidékétől egészen Argentínáig terjed. Különlegességük, hogy már-már mezőgazdasági termelésnek nevezhető tevékenységet folytatnak, amelyből a felszínen csak annyit látható, hogy a rovarállam dolgozói lombleveleket gyűjtenek.

A leveleket félkörömnyi-körömnyi darabokra vágják, majd hosszú sorokban masíroznak velük a rovarállam otthonaként szolgáló, akár több ezer kamrából álló föld alatti üregrendszerbe.

A leveleket itt másfajta munkát végző hangyadolgozóknak adják át: ezek tovább aprítják a levéldarabkákat, majd egy speciális gombakamrában helyezik el őket. A föld mélyében található gombakamrában egy olyan különös gombafaj él, amely csak és kizárólag ennek a hangyafajnak a fészkében fordul elő. A természettudósok által Leucoagaricus gongylophorus néven ismert gombafaj a hangyák által behordott leveleken tenyészik, így a hangyák voltaképpen gombakertészetet tartanak fenn a föld mélyén.

A gombakamráért felelős dolgozók rendszeresen gondozzák a gombakertet, kigyomlálják az oda nem való csírákat, mi több, a gombakamra egyenletes, 22-24 °C-os hőmérséklettel és 80 %-os relatív nedvességtartalommal jellemezhető klímájának szünetmentes fenntartásáról is gondoskodnak.

A gombakertek létfontosságúak a hangyák számára, hiszen a rovarállam tagjai magát a gombát eszik: a levelekben lévő rostokat ugyanis nem tudják megemészteni, a gombafonalakkal azonban könnyűszerrel megbirkóznak.

A levélvágó hangyák tipikus államalkotó rovarok. Ez azt jelenti, hogy a „társadalmukban” különböző kasztok vannak. A legfontosabb egyed a királynő, amelynek egyedüli feladata a peterakás.

A dolgozók terméketlen nőstények, amelyek között további munkamegosztás létezik: akadnak a levelek begyűjtésével és szállításával, valamint a járatok és kamrák építésével foglalkozó nagyobb testű dolgozók, a leveleket tovább aprító, illetve a járatokon belüli feladatokat ellátó, a szemetet elszállító és a királynő körül tüsténkedő közepes méretű dolgozók, és az egészen kis termetű, kifejezetten a gombakertekre felügyelő dolgozók. További kasztot alkotnak a dolgozóknál lényegesen nagyobb és erőteljesebb katonák, amelyek a rovarállam védelméért felelnek. A „hangyakatonaság” fenntartása a rovarállam számára igen költséges, hiszen ez a kaszt is gombát eszik, ám közvetlenül nem vesz részt az élelemtermelésben. Éppen ezért ez a kaszt csak a nagyobb, sok tízezer, vagy több százezer egyedből álló kolóniáknál figyelhető meg. Egy-egy ilyen hatalmas rovarállam egységes egészt képez, olyannyira, hogy létezik egy olyan felfogás is, amely szerint a sok ezernyi vagy tízezernyi állat együtt úgynevezett szuperorganizmust alkot. A levélvágó hangyák Budapesten látható rovarállama ugyancsak egy királynő köré szerveződik, ám jelenleg még viszonylag kicsi, hozzávetőleg ötszáz egyedből áll.

A legfontosabb eredmény, hogy a hangyák stabil, jól működő gombakertészetet hoztak létre, amely a jelenleginél lényegesen nagyobb rovarállam táplálását is biztosítani tudná fenntartható módon. Lezárult tehát a rovarállam „megalapítása”, és most már minden feltétel adott arra, hogy több ezres, vagy akár több tízezres kolóniává növekedjen.

Az állatokat bemutató terráriumrendszer három fő részből áll. Az etetőhelyen a hangyák minden nap friss lombot kapnak, amelyet aztán ők maguk szállítanak be a gombakamraként szolgáló üvegfalú dobozba. Legszívesebben a fagyal, a szeder, a rózsa és a tölgy leveleit használják fel a gomba táplálására, de nagyon örülnek annak is, ha virágsziromhoz tudnak hozzájutni. Emellett kiderült, hogy a levelek mellett zabpelyhet is lehet adni nekik, mert a gomba azon is tenyészik. Mivel a gombakamra üvegfalú, jól látszik, hogy a hangyák szorgos munkája nyomán a gombafonadék már gyerekfejnyi szivacsos tömeget alkot. A terráriumrendszer harmadik eleme a hulladékkamra, ahová a szemetet, esetenként pedig elpusztult társaikat cipelik el a dolgozók. A bemutatóhely egésze klimatizált, hogy a gombakamra hőmérsékletét és páratartalmát az optimális értéken lehessen tartani. Ellenkező esetben a gomba tönkremenne, a hangyák éhen halnának, és az egész rovarállam összeomlana.

Az apró rovarok élőhelyét minden irányból vízfelület veszi körbe, így lehet megoldani, hogy az állatok ne széledjenek szét a létesítmény azon területeire is, amelyek más ízeltlábúaknak adnak otthont.

A világ állatkertjeiben a levélvágó hangyák négy különböző fajával foglalkoznak. A legtöbb helyen, összesen huszonnégy állatkertben az Atta cephalotes nevű fajt tartják, kilenc intézményben pedig az Acromyrmex octospinosus nevet viselő faj kerül bemutatásra. A magyar fővárosban is látható Atta sexdens Budapesten kívül csak Sao Pauloban, az Atta texana pedig egyedül Dallas város állatkertjében látható. A legnagyobb állatkerti levélvágó hangya kolónia San Francisco városában, a Steinhart Akvárium ízeltlábú bemutatójában látható: az a rovarállam mintegy 770 ezer egyedből áll.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.