A tokaji aszú készítését is megismerhetik!

Reneszász bor, reneszánsz élet - Tárlat a Mezőgazdasági Múzeumban

Reneszász bor, reneszánsz élet, Tokaj reneszánsza címmel kiállítás nyílik május 30-án, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A közel fél évig látható tárlat mellett, színes programokkal várják a látogatókat - természetesen a reneszánsz jegyében!

2008.05.22 17:30ma.hu - Fotó: Tátrai Zsolt

Reneszász bor, reneszánsz élet, Tokaj reneszánsza címmel kiállítás nyílik május 30-án, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

A közel fél évig látható tárlat mellett, színes programokkal várják a látogatókat, természetesen a reneszánsz jegyében!

A május 30-án nyíló ideiglenes kiállítás alkalmával bepillanthatunk a reneszánsz bor világába, megismerkedhetünk az aszú készítésének történetével, megismerhetjük a Tokaj-hegyaljai pincészetek jelenét és jövőjét.

A tárlatot Tátrai Zsolt borász, fotóművész alkotásai színesítik, a fénykép kiállítás a Tokaj-hegyaljai borkészítés életéből mutat be kockákat.

Az aszúk első írásos említése 1571-ből ismert, de a szaktudomány a XVI. század elejétől-közepétől feltételezi már általános készítésüket.

Az első írásos aszúbor alak, “aszú szőlő bor” néven szerepel, majd a 16. század végén Szikszai Fabricius Balázs - a Sárospataki Református Kollégium nagyhírű tanára - említi latin-magyar szótárában.

A Mátyás király által kedvelt aranyló színű szerémi fehérbor is már szamorodni típusú nemes ital lehetett. Az aszúborok, majd a tokaji eszencia hamar a királyi udvarok nagyhírű és kedvelt desszertitalaivá váltak.

A koraújkor ugyanis édes ízekben szegény volt, a répacukor hiánya miatt. Mézzel, nádcukorral, fojtott musttal és gyümölcsökkel csillapították ekkoriban az édes íz igényüket.

A tokaji bor igazi hírnevét ezek a természetes édes, aranyló színű desszertitalok adták meg, melyeket az idők folyamán számos világhíresség aforizmája, dicsőítő szava és dala örökített meg.

A tokaji aszúszemekből nyert szamorodni bor, a tokaji aszúbor, és az aszúszemek saját súlyától kicsöpögő eszencia ma is igazi hungarikum, a magyar örökség része. Kóstoljon belőle Ön is!

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.