Többen megsérültek

Robbanás a fukusimai atomerőműben

Robbanás történt hétfőn annak az észak-japáni atomerőműnek a hármas blokkjában, amelyben a három nappal ezelőtti földrengés és szökőár következtében leállt a hűtési rendszer; a detonációban kilencen megsérültek.

_{2011.03.13 18:54MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A megnövekedett sugárzást annál a reaktorblokknál mérték, ahonnan radioaktív gőzt eresztettek ki, mert - akárcsak korábban egy másik, az egyes számmal jelölt blokknál - itt is leállt a hűtőrendszer, ezért fennáll a magolvadás - egy ellenőrizetlen nukleáris reakció - veszélye.

Az atomerőmű-komplexum 20 kilométeres körzetéből már korábban kitelepítettek csaknem 200 ezer embert, miután pénteken nagy erejű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét.

Az óriási szökőárt előidéző földmozgás következtében áramkimaradás történt, ezért leállt az atomerőmű hat reaktorából háromnak a hűtőrendszere. Vasárnapra tengervízzel és bórsavval sikerült visszahűteni az egyes reaktorblokkot.

Helyi idő szerint vasárnap délelőtt újabb nagy erejű, 6,6-es erősségű földrengés rázta meg Tokiót és környékét.

Közben folytatódott a mentés és a kárfelmérés a pénteki, pusztító erejű - 8,9-es - földrengés és szökőár sújtotta területen. A hivatalos adatok 900 halálos áldozatról és több mint 1100 eltűntről szóltak, de sajtóhírek szerint az érintett térség majdnem tízezer lakójával nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A kormány 50 ezerről 100 ezerre emelte a mentésben résztvevő katonák számát.

Helyi idő szerint vasárnap reggel megérkezett Japán partjaihoz a Ronald Reagan amerikai repülőgép-hordozó.

A japán kormány azt kérte, a mentésben résztvevő helikopterek hadd tankolhassanak a hajón. A nap folyamán várják az amerikai kormány segélyszervezete, a USAID 144 munkatársának érkezését a távol-keleti szigetország északi részébe; a csoport a mentési munkálatokban fog segíteni.

_{Borzasztó károk, szörnyű látvány - Fotó: Murayama Megumi, www.asahi.com 2011 03. 13. - 須賀川森宿、村山惠}

A hatóságok nem zárnak ki egy újabb robbanást az atomerőműben

A japán hatóságok nem zárnak ki egy újabb robbanást a Tokiót árammal ellátó fukusimai atomerőmű egyik reaktorban, de valószínűtlen, hogy ez kárt okozhat a reaktor borításában - közölte vasárnap sajtótájékoztatón Edano Jukio kormányszóvivő.

Edano szerint a robbanásveszély azért áll fenn, mert robbanékony hidrogén gyülemlett fel a fukusimai atomerőmű hármas reaktorában.

A robbanás következtében megemelkedne ugyan a környéken a sugárzás szintje, de ez nem jelenthet veszélyt az ottani települések lakóira nézve - tette hozzá a szóvivő.

Szombaton robbanás döntötte romba a Tokiótól 240 kilométere északra található fukusimai atomerőmű egyes reaktorépületét. A detonációt az okozta, hogy a felhevült fűtőelemek miatt hidrogén gyülemlett fel. Most ugyanez a folyamat játszódik le a hármas reaktorban is.

Meghaladhatja a tízezret a halálos áldozatok száma Mijagiban

Egyedül a Mijagi prefektúrában valószínűleg meghaladja a tízezret a pénteki földrengés, illetve az utána következő szökőár halálos áldozatainak a száma - közölte vasárnap a helyi rendőrség parancsnoka.

Takeucsi Naoto úgy fogalmazott, hogy "a halálos áldozatok száma szinte bizonyosan tízezer fölé fog emelkedni" a földrengés sújtotta Miagi prefektúrában.

A hivatalos adatok az ország egész területére vonatkoztatva eddig 900 halálos áldozatról és több mint 1100 eltűntről szóltak, de sajtó már eddig is arról írt, hogy az érintett térség majdnem tízezer lakójával nem sikerült felvenni a kapcsolatot. Japán északkeleti partvidékét pénteken pusztító erejű, 8,9-es fokozatú földrengés és szökőár sújtotta.

Üzemzavarok Japán atomerőművekben

2006. március 22. - a Fukui kormányzóságban lévő atomerőmű hármas és négyes reaktorának hulladékmegsemmisítő berendezése kigyulladt. Két személyt füstmérgezéssel kórházba szállítottak. Radioaktív anyag szivárgását nem észlelték.
2006. április 11. - Mintegy 40 liter plutóniummal és más radioaktív anyaggal szennyezett víz szivárgott ki a nukleáris fűtőanyagot újrafeldolgozó rokkasói üzem területén, amikor egy robotkar véletlenül kilazította egy vízzel teli tartály elzárócsapját. A légkörbe nem került szennyezőanyag, és senki sem szenvedett sugárfertőzést.
2006. május 23. - Lezárták a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát, mert meghibásodott az egyik szelepe és a szabadba jutott a sugárszennyezett forró pára. A gőz nem jutott ki az erőmű területéről. 2006. augusztus 6. Az ország északi részén üzemelő Fukusima Daicsi atomerőműből jelentéktelen mennyiségű radioaktív gőz szivárgott ki. Környezetszennyezés nem történt. 2007. január 15. - Fukui tartományban mintegy 370 liter, nyomokban radioaktív anyaggal szennyezett hűtővíz szivárgott ki a Takahama 1. erőműben, amely 2006 novembere óta nem üzemelt. Sem személyi sérülés, sem környezeti kár nem keletkezett.
2007. július 16. - A 6,8-as fokozatú földrengés után tűz ütött ki Kasivazaki város Kariva atomerőművének egyik transzformátorházában, a lángokat mintegy 2 óra alatt eloltották. A földrengés idején a 7 reaktorból 4 működött, de automatikusan leálltak, miután érzékelték az erős földmozgást. Másfél liter csekély radioaktív anyaggal szennyezet víz szivárgott ki a 3 nem működő reaktor egyikéből a Japán-tengerbe. A sugárzás mértéke nem haladta meg a biztonságos szintet, és nem jelentett környezeti veszélyt. - Július 17-én az erőmű vezetői szerint a földmozgás következtében felborult mintegy száz egymásra rakott, alacsony radioaktivitású nukleáris hulladékot tartalmazó tartály, némelyiknek nyitva volt a fedele.
2007. szeptember 20. - Tűz keletkezett a Kasivazaki város mellett lévő Kariva erőműben, de nem történt radioaktív sugárzás.
2008. június 14. - Földrengés hatására a fukusimai atomerőműben 20 liter radioaktív víz folyt ki két, kiégett fűtőanyagok tárolására szolgáló medencéből, de az erőműből szivárgás nem történt.
2008. október 10. - Füstöt észleltek az ország középső részén Tokaimurában található Tokai Daini atomerőműben. A füst egy szilárdhulladék-tároló létesítmény fémhulladék-égető helyiségében fejlődött, de a szabadba nem került ki. Nem történt környezetszennyeződés.
2008. november 20. - A Fukui prefektúrában található Mihama erőműbe villám csapott. Emiatt automatikusan leállt két reaktor. A helyi hatóságok közlése szerint sugárzó anyag szivárgását nem észlelték.

2011. március 11. - A 8,9-es erősségű pusztító földrengés miatt országszerte 11 atomreaktor állt le automatikusan, s ezzel ideiglenesen kiesett az atomenergia-termelő kapacitás 18 százaléka. A kormány atomenergetikai szükségállapotot rendelt el, mert nem tudták lehűteni a biztonsági okokból leállított Fukusima 1-es atomerőművet. A gondot az okozta, hogy a reaktor hűtőrendszere áramhiány miatt leállt, és a tartalék áramforrás sem működött.
2011. március 12. - A földrengés nyomán a fukusimai 1-es atomerőmű közelében radioaktív céziumot mutattak ki. Később gázrobbanás történt a Tokiót árammal ellátó atomerőműben. Négy dolgozó megsebesült, amikor a hűtési folyamatban használt hidrogén berobbant. Az erőműből radioaktív gőz kerül ki.

Magyar szakértő: kizárt a csernobilihez hasonló súlyosságú katasztrófa

Megeshet, hogy komolyabb radioaktív kibocsátás történik a fukusimai atomerőmű egyes reaktorának sérülése miatt, de ennek nem lehet európai hatása - közölte Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója vasárnap az MTI-vel, hozzátéve, olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset, mint amilyen 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt.

A Japánban pénteken bekövetkezett rendkívüli erejű földrengés fontos infrastruktúrák lerombolása mellett három japán atomerőművi telephelyet érintett komolyabban.

Mint Aszódi Attila azt mondta, a hivatalos közlemények nem tartalmaznak annyi konkrét információt, hogy abból érteni lehessen, pontosan mi is történt.

Emlékeztetett, hogy a földrengést jelentős szökőár is követte, és péntek óta - az atomerőművek üzemzavarainak kezelése közben - több mint húsz, a 6-nál erősebb utórengés volt, ezek további műszaki problémákat okozhattak. A természeti csapások következtében az atomerőművek terhelése - vélhetően - meghaladta azt a szintet, amelyet a tervezésnél feltételeztek. A fukusimai atomerőmű két reaktoránál is hűtési problémák léptek fel, a helyzet az egyes reaktoránál a legkritikusabb, itt történt szombaton a robbanás. A robbanás romba döntötte a Tokiótól 240 kilométere északra található erőmű egyes reaktorépületének betonburkolatát.

A detonációt az okozta, hogy a földrengés miatt megsérült a reaktor hűtőrendszere, s a hűtővíz szintjének a csökkenésekor hidrogén szabadult fel, amely a két tartályfal közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant.

Aszódi Attila elmondta: a jelentések szerint a telephely környékén a környezetben a normálszintnél magasabb jód- és céziumaktivitást észleltek. Ez arra utal, hogy a reaktorban üzemanyagrúd vagy -rudak megsérülhettek.

Egyes hírekben kismértékű üzemanyag-olvadásról is beszélnek, de ez a szennyezés akkor is felléphet, ha az üzemanyag burkolata megsérült.

Ha a reaktor hűtését nem tudják hosszú távon biztosítani, és a reaktorzóna nagymértékű olvadása következik be, akkor ez számottevő hidrogénfejlődéshez vezethet, és az sem zárható ki, hogy a reaktor borítása megsérül - mutatott rá. Hozzátette, ez komolyabb kibocsátást eredményezhet, de ennek európai kihatása nem lehet.

A néhány, interneten elérhető video- és fényképfelvétel, valamint a japán kormány hivatalos közleménye alapján az vélelmezhető, hogy a robbanás nem a hermetikus védőépületi falon, és nem a külső betonfalon belül, hanem a reaktorcsarnokban következhetett be. A robbanásnál tehát a reaktorcsarnok fala "dobódhatott le".

Mivel ebből a csarnokból kezelik a kiégett kazetták pihentető medencéjét, a robbanás a pihentető medencében tárolt üzemanyag sérülését is okozhatta. A radioaktív kibocsátást ez is magyarázhatja - fejtette ki Aszódi Attila.

Hozzátette, elképzelhető olyan eseménysor, amelynek során jelentős környezeti kibocsátás is lehet a fukusimai atomerőmű egyes vagy kettes reaktorából.

Olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset azonban, mint amilyen 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt, emelte ki. Az érintett japán atomerőművek forralóvizes reaktorok (BWR), melyekben nincs grafit, így nagy kiterjedésű tűz nem lehetséges. Aszódi Attila úgy fogalmazott, "fontos, hogy túl vagyunk az atomerőművi üzemzavarok első kritikus 24 óráján", a reaktorokból eltávolítandó maradékhő jelentősen csökkent a reaktorok leállítása óta. Így ha van áram a telephelyen és be tudnak juttatni hűtővizet, a hőelvitel megoldható.

_{Otthonukból kimenekítette idős emberek ülnek pokrócba takarva az utcán, a Mijagi prefektúrában fekvő Isinomakiben (fotó: MTI)}

A japán hatóságok szerint 9,0-es erősségű volt a pénteki földrengés Japánban, ahol korábban 8,8 erősségűnek mérték a földmozgást, míg az amerikai földrengésjelzők 8,9-es értéket adtak meg.

A meteorológiai hatóságok Tokióban vasárnap tették közzé a pénteki földmozgás erősségének a módosított adatát. A dpa német hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a világon évente mindössze egyszer történik ilyen intenzitású, azaz 8-asnál erősebb földrengés az utóbbi 100 esztendő statisztikai adatai alapján.

A korábban számítottnál erősebb volt a pénteki földrengés Japánban

A potsdami földtudományi kutatóintézet (GFZ) szakértőjének adatai szerint átlagban évente 16-szor mozdul meg a föld 7-es vagy annál nagyobb erővel, 120 alkalommal 6-os vagy annál erősebb rengéssel, és ezer alkalommal 5-ös vagy annál nagyobb erővel.

Mindez azt jelenti, hogy állandóan reng valahol a Föld, még lakatlan vidékeken is, de azt senki nem veszi észre, és annak nincs is hírértéke - vélte a szakértő.

A jelentés szerint további utórezgésekre lehet számítani a pénteki földmozgások térségében. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a 9-es erősségű földrengés mintegy 500 kilométer hosszúságú területet érintett, és ez roppant nagy feszültség-felhalmozódást okozott a környező szegmensekben, ami további földmozgásokat okozhat.

Nem lettek gyakoribbak a súlyos földrengések?

Nem lettek gyakoribbak a súlyos földrengések a világon, az utóbbi időszakban többek közt Új-Zélandon, Chilében és a napokban Japánban tapasztalt katasztrófák sorozata puszta véletlen a német geológiai kutatóintézet (GFZ) szerint.

"A Föld geodinamikailag nem aktívabb, mint korábban" - jelentette ki Birger Lühr geofizikus, hozzátéve hogy a földmozgásokat hozzávetőleg száz éve mérik, a rengések gyakorisága azóta statisztikailag változatlan. A kutató szerint manapság sokkal inkább bekerül a köztudatba egy-egy földrengés híre, ez a növekvő világnépességgel és a megapoliszok kiterjedésével áll összefüggésben.

A néptelen területeken ugyanúgy mozog a föld - hívta fel a figyelmet a geofizikus -, "de ezt alig veszik észre, és nincs is hírértéke" - magyarázta.

A Japánt pénteken rázta meg a Richter-skála szerinti 8,8 erősségű földrengés amelynek epicentruma a szigetország partjaitól nem messze volt. A statisztikák szerint a világon évente egyszer fordul elő 8-as vagy annál erősebb földmozgás - mutatott rá Lühr.

Évente 16 alkalommal lehet 7-es vagy pusztítóbb, 120-szor 6-os vagy annál erősebb rengésre számítani. Ötös erősség környékén mért földrengésből több mint ezer jut egy évre - jegyezte meg.

"Mindez azt mutatja, hogy valahol mindig reng a föld" - mondta. A potsdami geológiai kutatóintézet tudósai további földmozgásokra számítanak Japán térségében.

Kan: a legnagyobb válság a háború óta

A II. világháború óta most érte Japánt a legnagyobb csapás - jelentette ki vasárnap a nemzethez intézett beszédében Kan Naoto miniszterelnök, és összefogásra kérte a lakosságot.

Ez próbatétel minden japán számára, de ő bízik abban - mondta a televízióban is közvetített beszédében -, hogy a nemzet elszántan felülkerekedik a földrengés, a szökőár és a nukleáris baleset okozta tömegkatasztrófán, és újjáépíti az országot. A kormányfő bejelentette, hogy hétfőtől áramkorlátozást rendelnek el a fővárosban és környékén, hogy megelőzzék az országos áramkimaradást, és elektromossághoz juttassák a földrengés sújtotta körzetet. A hideg északi országrészben a különféle források szerint kétmillió vagy akár 5,6 millió háztartásban nincs áram és 1,4 millióban víz.

A Tokiót és környékét ellátó TEPCO áramszolgáltató vállalat tervei szerint a három órát is elérő forgó áramszünet lesz.

Edano Jukio, a kabinet titkára és fő szóvivője közölte ugyanakkor, hogy a költségvetés tartalékalapjából 200 milliárd jent (2,44 milliárd dollár) fordítanak ebben a hónapban a mentési munkálatokra, de egyelőre nem készítenek pótköltségvetést. A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium felszólította a nagyvállalatokat, hogy takarékoskodjanak az elektromossággal. A kormány vasárnap a duplájára, százezerre növelte a mentésben részt vevő katonák számát.

Kormányszóvivő: a radioaktivitás nem fenyegeti az embereket

A japán földrengés miatt károsodott fukusimai atomerőmű hármas reaktoránál sem működik a vészhelyzeti hűtőrendszer - jelentette be a szigetország atombiztonsági ügynöksége vasárnap.

Ez az az atomerőmű, amelynek egy másik reaktora, az egyes már közvetlenül a földrengés után ugyanilyen helyzetbe került: itt azután szombaton - a kiszabadult hidrogén miatt - robbanás döntötte romba a reaktorépület betonburkolatát. A Fukusima-1 erőmű üzemeltetője, a Tokyo Electric Power Co (TEPCO) vasárnap bejelentette: megkezdték a gőz kieresztését a hármas reaktorból, hogy így csökkentsék az ott kialakult nyomást, s ezzel megakadályozzák a reaktort körbevevő védőburkolat bármiféle súlyos károsodását.

"Két dolgot csinálunk egyszerre: gőzt engedünk ki a reaktorból, s vizet engedünk be oda" - mondta Edano Jukio kormányszóvivő egy sajtóértekezleten.

"A folyamat során szabadba jutó radioaktivitás annyira alacsony, hogy nem fenyegeti az emberek egészségét" - tette hozzá.

A radioaktivitási szint hasonló emelkedését tapasztalták az egyes reaktornál is, amikor az üzemeltetők szombaton onnan szintén gőzt engedtek ki a nyomás csökkentésére. Egyébként az egyes reaktornál a nyomáscsökkentési kísérlet során berobbant a kiszabadult hidrogén, s az lerombolta a reaktort övező betonépület tetejét, illetve falainak felső részét. De az atombiztonsági ügynökség szerint a robbanás nem károsította meg magát a reaktort körbevevő védőburkolatot. S hogy a hűtési folyamatot segítsék, a TEPCO időközben megkezdte az egyes reaktor feltöltését tengervízzel, illetve bórsavval.

Jukio szerint az egyes reaktornál végbemehetett a fűtőrudak részleges összeolvadása, s a mérnökök most vizet pumpálnak a hármas reaktorba, hogy ugyanezt ott megakadályozzák. Mint mondta, a hármas reaktornál a fűtőrudak esetleg részlegesen deformálódtak, de itt valószínűleg nem került sor összeolvadásra.

_{A szemét törli egy megmentett idős nő a Mijagi prefektúrában fekvő Isinomakiben (fotó: MTI)}

Azt is közölte, hogy a hármas reaktornak otthont adó épületnél szintén fennáll egy robbanás kockázata (ahogy az szombaton az egyesnél történt), de valószínűtlen, hogy ez magát a reaktort körbevevő védőburkolatot is megkárosítaná.

A japán hatóságok a Fukusima-1-es erőmű körül 20 kilométeres védőzónát hoztak létre, s egy közeli, másik atomerőműnél is életbe léptettek hasonló, 10 kilométeres övezetre vonatkozó intézkedést. Mintegy 140 ezer embert telepítettek ki a térségből, s az illetékesek arra készülnek, hogy jódot osszanak az érintetteknek, így védve őket a radioaktivitás káros hatásától.

Egy japán tisztségviselő szerint mintegy 190 ember volt az erőmű 10 kilométeres körzetében, amikor ott megemelkedett a radioaktivitás szintje. 22 emberről bizonyosodott be, hogy sugárfertőzést szenvedtek. Az evakuálási központokba érkező kitelepítetteknél a radioaktivitás szintjét védőruhás szakemberek ellenőrzik.

A Fukusima-1 (Daicsi) és a szomszédos Fukusima-2 (Daini) atomerőművekben egyébként összesen 7 forralóvizes reaktor állt le automatikusan a pénteki japán földrengés idején. A két atomerőmű három további reaktora pedig eleve állt, előre betervezett karbantartási munkálatok miatt.

A hét reaktor jelenlegi állapota a következő:
Fukusima Daicsi:
1-es reaktor - 460 Megawattos - feltöltik tengervízzel
2-es reaktor - 784 Megawattos - arra készülnek, hogy csökkentsék a belső nyomást
3-as reaktor - 784 Megawattos - vasárnap reggel megkezdték a belső nyomás csökkentését
Fukusima Daini:
1-es reaktor - 1100 Megawattos - készen áll arra, hogy csökkentsék a belső nyomást
2-es reaktor - 1100 Megawattos - készen áll arra, hogy csökkentsék a belső nyomást
3-as reaktor - 1100 Megawattos - sikeresen lehűtötték
4-es reaktor - 1100 Megawattos - készen áll arra, hogy csökkentsék a belső nyomást

Százmilliárd dollár fölött is lehet a kár

A Japánt sújtó földrengés, szökőár és az atomenergetikai szükséghelyzet összesített kárösszege több lehet százmilliárd dollárnál is - vélik amerikai biztosítási szakemberek.

Az AIR Worldwide biztosítási kockázatelemző intézet azzal számol, hogy a pillanatnyi helyzetben 14,5 és 34,6 milliárd között lehet a biztosított tulajdonért kifizetendő kártérítés, de a beérkező újabb információk ezt az összeget egyre növelik.

A becslés azonban kizárólag a földrengés következményeire vonatkozik, a szökőár okozta károkra nem. Nem tudni egyelőre, hogy milyen utólagos káresemények következhetnek még be. Ilyenek lehetnek például a tüzek és az atomerőművi üzemzavarok.

Számolni kell az ilyenkor szokásos nagyobb utórezgésekkel, valamint az ipari termelés kiesésének a hatásával is, ezért egy másik amerikai cég, az Eqecat jelenleg 100 000 millió dollárnál nagyobb összesített gazdasági kárt sem tart kizártnak.

Külügyminisztérium: hét magyart keresnek

Hét magyart keres jelenleg a tokiói magyar követség Japánban - közölte Pataki Eszter, a Külügyminisztérium sajtó főosztályának vezetője vasárnap este. Egy öttagú családról és további két emberről van szó - mondta Pataki Eszter a tokiói nagykövettől, Bohár Ernőtől kapott információra hivatkozva. Hangsúlyozta, a hét magyar állampolgár nem a pénteki földrengés sújtotta térségben tartózkodik.

Azokkal a magyarokkal, köztük diákokkal, akik a természeti csapás sújtotta területen élnek, sikerült kapcsolatot teremteni.

Egyedül a Mijagi prefektúrában valószínűleg meghaladja a tízezret a pénteki, 9-es fokozatúra módosított erejű földrengés, illetve az utána következő szökőár halálos áldozatainak a száma - közölte vasárnap a helyi rendőrség parancsnoka.

Takeucsi Naoto úgy fogalmazott, hogy "a halálos áldozatok száma szinte bizonyosan tízezer fölé fog emelkedni" a földrengés sújtotta Mijagi prefektúrában.

A hivatalos adatok az ország egész területére vonatkoztatva eddig háromezer halottról vagy eltűnt emberről szóltak.

A magyar külügyminisztérium továbbra is azt javasolja, hogy a helyzet általános normalizálódásáig a magyar állampolgárok csak a feltétlenül indokolt esetben utazzanak a szigetországba.

Az erőművet üzemeltető cég közlése szerint a reaktort borító acélburok a robbanás ellenére ép maradt, vagyis nem fenyegeti sugárzásveszély sem a körzetben lakó embereket, sem a környezetet. A detonációban kilenc ember megsérült, egyelőre nem lehet tudni, súlyos-e az állapotuk.

Szombaton ugyanennek a Fukusima-1 erőműnek egy másik - az egyes számú - blokkjában következett be robbanás.Akkor és feltehetően most is az történt, hogy a fűtőelemeket körülvevő hűtővíz szintjének a csökkentésekor hidrogén szabadult fel, amely a reaktor acélburka és az azt borító beton borítás közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant, aminek következtében a külső betonréteg jórészt leomlott, de a fűtőelemeket rejtő acéltartály nem károsodott.

Az atomerőmű működését felfüggesztették a pénteki 9-es erősségű földmozgás után, de így is leállt a hűtőrendszer néhány reaktorblokkban, azokat ezért mesterségesen, tengervízzel kezdték hűteni, hogy elejét vegyék a fűtőrudak leolvadásának.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter