Védik

Ecuador nem ereszti Julian Assange-t

Egy nappal azután, hogy egy svéd bíróság elutasította Assange fellebbezését és helybenhagyta a korábban kiadott elfogatóparancsot.

2014.07.17 13:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

Ecuador továbbra is kiáll Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál körözött alapítója mellett - jelentette ki Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter. Közölte, hogy országa továbbra is védeni fogja a 42 éves ausztrál férfi jogait. "Az ecuadori kormány nem fog felhagyni Julian Assange emberi jogainak védelmezésével egészen addig, amíg biztonságos helyre nem ér" - írta Patino Twitter-üzenetben.

A svéd bíróság szerdán utasította el Assange fellebbezését és helybenhagyta az ellene szóló elfogatóparancsot. A külügyminiszter, aki emberi jogi szempontból hibásnak tartja a bíróság döntését, hangsúlyozta, hogy a svéd hatóságok Ecuador londoni nagykövetségén is kikérdezhetnék Assange-t. Utóbbi ügyvédei elmondták, hogy fellebbeznek a döntés ellen.

Assange 2012 júniusában menekült a latin-amerikai ország londoni nagykövetségére, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak, ahol nemi erőszak miatt akarják bíróság elé állítani. Assange tagadja, hogy elkövette volna a terhére rótt cselekedeteket és politikailag motiváltnak tartja az ellene folyó eljárást. Hívei szerint ha végül kiadják őt Svédországnak, mindjárt amerikai kiadatási kérelemmel kell szembesülnie, az Egyesült Államokban pedig akár halálbüntetés is várhat rá.

Ecuador azt szeretné, hogy London szavatolja Assange számára a szabad távozást az ecuadori fővárosba, Quitóba. Nagy-Britannia azonban éjjel-nappal rendőrökkel veteti körül az ecuadori képviseletet, készen arra, hogy elfogják az ausztrált, ha megkísérelné a távozást.

A WikiLeaks azáltal vált világszerte közismertté, hogy leközölt több mint 700 ezer titkos amerikai katonai és kormányzati iratot, amelyet egy Irakban szolgáló amerikai katona, Bradley Manning szolgáltatott ki a számára. Manningot tavaly augusztusban 35 évre ítélte a katonai bíróság. A titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatala volt az egyik legnagyobb mértékű kiszivárogtatás az Egyesült Államok történetében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.