Mennyi cukrot és szénhidrátot érdemes fogyasztani?

A cukor mérgező?

Nem mérgező, de káros a cukor: a magas vércukor koncentráció az étvágycsökkentő mechanizmus és inzulinválasz újraindítását eredményezheti, ez pedig végül elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet.

2011.05.10 13:00medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Néhány héttel ezelőtt Gary Taubes tudományos újságíró, a Why We Get Fat (Miért hízunk el?) c. könyv szerzője a New York Times magazinban megjelentetett cikkében azt a kérdést vette górcső alá, hogy a cukor és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup lehet-e az étrendi oka az olyan krónikus betegségeknek, mint a szívbetegség, a magas vérnyomás és a rák.

George O’Doherty kémikus és biokémikus, a Northeastern Egyetem professzora megválaszolta a kérdést, a túlzásba vitt cukorfogyasztás veszélyeit illetően.

Vajon a cukor mérgező? George O'Doherty szerint erről nincs szó. Ha a cukor toxikus lenne, meg kellene változtatnunk a toxikus szó definícióját, vagy ki kellene jelentenünk, hogy minden mérgező, az egyetlen kérdés az adagolás.

A kalóriadús, magas cukortartalmú étrend valóban magasabb vércukorszintet eredményezhet, ami pedig elhízáshoz, végül pedig cukorbetegséghez vezethet. Ez azonban nem újdonság.

A cukor persze lehet káros. Az első érv az, hogy a magas vércukor koncentráció az étvágycsökkentő mechanizmus és inzulinválasz újraindítását eredményezheti, ez pedig végül elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet.

A második, kevésbé meggyőző érv szerint a glükóz (szőlőcukor) és a fruktóz (gyümölcscukor) anyagcseréje különálló útvonalakon zajlik, amelyek más-más módon raktározzák az energiát. A jó útvonal a glükózt használja fel, és glikogén formájában tárolja az energiát, a rossz útvonal pedig a fruktózt használja fel, és zsírsav-szintézist eredményez - mondja George O'Doherty.

Ez az érv alapvetően hibás, mert a két metabolikus útvonal nem független egymástól. Valójában ezek az útvonalak visszafordíthatók, és több szinten is kapcsolatban állnak egymással.

A szervezet tehát úgy tudja kompenzálni az egyik cukor hiányát, hogy a másikat használja fel. E két útvonal különbsége így csak akkor derül ki, amikor a glükóz és a fruktóz egyaránt bőségesen jelen van, ahogyan a tipikus nyugati étrendben.

Ha valaki korlátozni szeretné cukorbevitelét, érdemes a glükózzal szemben a fruktóz mennyiségét csökkenteni, például kevesebb üdítő fogyasztásával. Persze még ez is túlságosan leegyszerűsíti a dolgot.

Számos genetikai, környezeti és étrendi tényező van, amelyek befolyásolják, hogyan vesszük fel a glükózt a komplex szénhidrátokból, és ezek határozzák meg teljes kalóriabevitelünket és étrendi választásainkat - mondja a szakértő.

A kérdés tehát, mennyi cukrot és szénhidrátot érdemes fogyasztanunk naponta? Általános szabályként inkább kevesebbet, mint többet.

A kalóriabevitel csökkentése közben először a fruktózt és a szukrózt érdemes csökkenteni, aztán az összetett szénhidrátokat. O'Doherty ezzel együtt természetesen nem azt állítja, hogy a burgonyát (szénhidrát) kell előnyben részesíteni a paradicsommal (fruktóz/szukróz) szemben.

Ugyanígy amikor a több évig tartó behatás hosszú távú hatásait vizsgáljuk, el kell gondolkodni azon, hogy a fruktóz vagy valamilyen édesítőszer, a jobb számunkra.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.