Nem a semmiből tör elő?

Jelzi magát a pánikroham, de sajnos nem veszik észre

A pánikroham nem feltétlenül a semmiből tör rá a betegre, legalább egy órával előre jelezhető, jelentős testi instabilitás formájában, a betegek azonban gyakran nincsenek tudatában a felgyülemlő változások sorának.

2011.08.03 13:00medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy egyedülálló tanulmány során a betegeket hordozható gépek segítségével folyamatosan megfigyelték. A műszer rögzítette a légzés, a szívműködés és más testi funkciók változásait.

„Az eredmények elképesztőek voltak.” – mondta Alicia E. Meuret, a dallasi Déli Metodista Egyetem pszichológus adjunktusa, a tanulmány vezetője. „Kiderült, hogy a pánikrohamot megelőző egy órában már nagyon sok jele van az instabilitásnak, melyeket egyéb időszakokban nem lehetett tapasztalni. A változások nem tudatosultak a betegekben. Arról számoltak be, hogy a rohamok a semmiből törtek elő, nagyon intenzív testi tünetekkel.”

A pszichés betegség diagnosztikus standardja szerint a pánikrohamok előjöhetnek úgy is, hogy a beteg számít rá, és kiszámíthatatlanul is. A kiszámítható, előre jelezhető roham akkor jelentkezik, ha a beteg tudja, hogy hasonlót szokott tapasztalni például tömegben, vezetés közben vagy zárt helyen.

A váratlan roham előjöhet tévénézés közben is, és semmi nem utal előzetesen rá. Mind a betegek, mind a kutatók számára rejtély a rohamok jelentkezése. Meuret és munkatársai változáspont-elemzéssel fedezték fel a jelentős fiziológiás instabilitást. Ez a módszer azokat az időpontokat keresi, melyek egy folyamat során következnek be.

A pánikbetegség legfőbb tünetei: légszomj, szapora szívverés, szédülés, mellkasi fájdalom, izzadás, hőhullámok, fulladás, hányinger, zsibbadás. Pszichésen csak három tünet jelentkezik: valószerűtlenség érzése, az irányítás képességének elvesztésétől való rettegés és a halálfélelem.

"A legtöbb beteg úgy érzi, hogy testileg nincs valami rendben. Attól félnek, hogy infarktusuk van, meg fognak fulladni, vagy elájulnak. Az adatok azonban nem utalnak testi elváltozásokra, sem nyugalmi időszakban, sem a roham során. A tapasztalt fluktuáció nem extrém mértékű, de mégis olyan érzést keltenek együtt, hogy valami nagy katasztrófa közeleg." - írta le a betegséget Meuret.

A kutatók felfedezték, hogy a betegek szén-dioxid szintje abnormális szintre csökkent, ami azt jelezte, hogy tartósan hiperventilláltak. Ezek a változások röviddel a roham előtt jelentkeztek, és összefüggtek a szorongás, halálfélelem és mellkasi fájdalom érzésével.

A fiziológiás adatok összegyűjtéséhez 43 beteg kapott két külön alkalommal 24 órára monitorokat. A szerkezetekből elektródák és szenzorok kapcsolódtak a test több pontjához. 1 960 órányi ambuláns adat gyűlt össze, melyben 13 váratlan pánikroham fordult elő.

Mindegyik eszközhöz tartozott egy pánikgomb is, amit akkor kellett használniuk, ha roham tört rájuk, így egy jelzést illesztettek be az adatok közé.

Ez a tanulmány egy lépéssel közelebb visz a betegség megértéséhez, és talán új utakat nyit meg a nehezen előre jelezhető események kutatásában. Meuret abban reménykedik, hogy eredményeik alapján új terápiás módszerek születhetnek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.