Ha a kígyó a saját vagy társa farkába harap

Hat-e a mérges kígyókra a saját mérgük?

Mi történne ha egy királykobrába belefecskendeznénk a saját mérgét? Néhány kígyófaj megeszi mérges fajtársait, azok hogyhogy immúnisak a mérgekkel szemben?

2008.05.27 11:18National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A világban összesen mintegy 2500 kígyófaj létezik, ezek közül 650 termel mérget. A kígyóméreg módosított nyálmirigyben képződik, amely jellemzően az állat szeme alatt és mögött helyezkedik el. A mirigyet izomréteg övezi, és kivezetőcsöve egy speciális, üreges méregfogba vezet.

Vadászat során vagy amikor a kígyó veszélyben érzi magát, méregfogát az áldozatba/ellenségbe mélyeszti, a mirigy körüli izomzat összehúzódik, és a méreg a fogon keresztül az áldozat szervezetébe jut. A kígyómérgek a szervezet különféle funkcióit befolyásoló peptidek, enzimek, toxinok; három fő csoportba sorolhatók: vérmérgek, idegmérgek és sejtmérgek.

Ezek az anyagok lenyelve, az emésztőrendszerbe jutva általában nem veszélyesek, ezért a hagyományos értelemben nem tekinthetők mérgeknek. Megfigyelték, hogy a mérges kígyók mérge általában nem hat a saját szervezetükre, sőt, egyes fajok között is "immunitás" figyelhető meg egymás mérgére. Már a '70-es években igazolták, hogy a viperák vérében olyan anyagok keringenek, amelyek közömbösítik saját, és néhány egyéb kígyófaj mérgét.

Védőcukor

Takács Zoltán, a Yale Egyetem magyar származású kutatója a kobra esetében vizsgálta, hogy miért nem hat a méreg az állat saját szervezetére. A kobra egy idegmérget termel, amely az úgynevezett acetilkolin-receptorokhoz kötődve megakadályozza, hogy az idegi impulzusok eljussanak az izmokhoz. Ennek következtében az izomműködés leáll, az áldozat megbénul, és mivel a légzőizmai sem működnek, meg is hal.

Takács a kobrák acetilkolin-receptorait vizsgálta, és megállapította, hogy egy aprócska genetikai eltérés miatt a receptor idegmérget megkötő helyén egy jókora cukormolekula foglal helyet. Emiatt a méreg nem tud kötődni, és hatását kifejteni. Ha a cukormolekulát eltávolítják, a kobra éppolyan védtelen lesz saját mérgével szemben, mint a többi állat.

Ismeretes, hogy a kígyókkal (is) táplálkozó állatok – például a mongúz, a sün, a méhészborz, a kígyászkeselyű – ellenállnak a kígyóméregnek. A mongúznál az acetilkolin-receptor ugyanolyan módosulását mutatták ki, mint amilyen a kobránál is fennáll.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.