Meghökkentő maradványok!

Két lábon élt a krétakori kígyó?!

Szó szerint két lábbal állt a földön egy a késő krétakorból származó kígyó, amely két végtaggal rendelkezett - A 85 centiméter hosszúságú Eupodophis descouensi mintegy 92 millió évvel ezelőtt élt.

2008.04.13 09:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szó szerint két lábbal állt a földön egy a késő krétakorból származó kígyó, amely két végtaggal rendelkezett. A 85 centiméter hosszúságú Eupodophis descouensi mintegy 92 millió évvel ezelőtt élt, megkövesedett maradványaira Libanonban, egy kettéhasadt mészkőben bukkantak - olvasható a BBC News hírei között.

A kutatók mindössze néhány olyan egyedet ismernek, amelyek révén nyomon követhető, hogy miként alakultak át az evolúció során az ősgyíkok lábnélküli modern kígyókká.

A megkövesedett kétlábú kígyóra al-Nammoura libanoni falucska közelében bukkantak még 2000-ben. A fosszilis maradványok egy kettéhasadt vékony mészkődarab belső felületei között oszlanak meg. Hiányzik a kígyó csigolyáinak egy része, levált a farka, amely a feje mellett helyezkedik el.

Ugyanakkor világosan láthatók a kígyó végtagjának csontjai: a szárkapocscsont, a sípcsont, valamint a combcsont. A végtag mindössze 2 centiméteres, s feltehetően a kígyó életében aligha használta.

A megkövesedett maradványokat most a grenoble-i székhelyű Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítményben (ESRF) vizsgálták meg, s ráleltek a másik végtagra, amely a mészkőben rejtőzködik.

"Biztosak voltunk benne, hogy a kígyónak két lába volt, de jó volt saját szemünkkel meggyőződni erről" - hangsúlyozta Alexandra Houssaye, a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója. Reményei szerint a másik végtagon olyan jellegzetességeket lehet majd felfedezni, amelyek nem észlelhetők a látható lábon.

A legutóbbi leletek fényében a kígyók mintegy 150 millió évvel ezelőtt kezdtek el kifejlődni. Eredetüket két elmélet igyekszik megmagyarázni: a szárazföldi teória szerint a gyíkok kezdték bevackolni magukat föld alatti üregekbe. Ahogy alkalmazkodtak a földalatti léthez, úgy váltak egyre csökevényesebbé végtagjaik, míg teljesen el nem tűntek.

Először az elülső, majd a hátsó végtagjaiktól "szabadultak" meg. A második, a vízi elmélet a kígyókat tengeri hüllőktől származtatja. A kétlábú kígyók néhány ismert fosszilis maradványa azért oly jelentős a tudomány számára, mivel segíthet megoldani ezt a vitát.

"Minden apró részlet fontos lehet, hogy megismerjük az összefüggéseket. Nagyon gondosan kell tanulmányoznunk a leletet" - mutatott rá Alexandra Houssaye.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.