Mérgezési hidegháború
A szalagoskígyók nyerték az evolúciós "hidegháborút"
A szalagoskígyók neme került ki győztesen a saját zsákmányállatával, a gőtével szemben folytatott "mérgezési hidegháborúból". Ez felborítja a hagyományos biológiai elméleteket.
2008.03.11 13:53MTI
Amerikai kutatók szerint a mostani megfigyelések azt mutatják meg, hogy milyen gyors lehet az evolúció, és ezzel felhívja a figyelmünket egyúttal arra is, hogy miért tűnhetnek fel hirtelen emberre veszélyes kórokozók, például az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok.
"Ez a biológiai +fegyverkezési verseny+ segít megértenünk a gazdaállat és a parazita evolúcióját, sőt még a vírusos megbetegedések kifejlődését is" - mondja Charles Hanifin, a Utahi Állami Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Hanifin csoportja Kanada és az Egyesült Államok nyugati partvidékén élő érdesbőrű gőtéket (Taricha granulosa) vizsgálta. Ezek a világ legmérgezőbb élőlényei közé tartoznak, mivel bőrük a tetrodotoxin (TTX) nevű súlyos idegmérget halálos adagban termeli a ragadozók elleni védekezésként.
A TTX kis mennyiségben is képes több ezer egeret megölni. Bizonyos szalagoskígyók (Thamnophis sirtalis) immunisak a méregre. De nem mindegyikük. "A kétéltűek mérge és a kígyók érzéketlensége földrajzilag változó képet mutat. Ahol a gőték nem, vagy csak alig mérgezők, ott a helyi kígyópopuláció nem védett a mérgezéssel szemben" - írják a tudósok a PLoS Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban.
Az egyszerű evolúciófelfogás szerint a fejlődést a "vacsorát vagy életet" elve vezeti. Vagyis a zsákmányállatok általában kicsit gyorsabbak, vagy mint ebben az esetben kicsit mérgezőbbek természetes ellenségeiknél. Versenyhelyzetben pedig a zsákmányállat van lépéselőnyben, hiszen ő veszíthet többet.
"Ha a zsákmány hátrányba kerül, elpusztul. Ha mondjuk az oroszlán egyszer nem tudja elkapni az antilopot, akkor viszont nem pusztul el. Legfeljebb kihagyja az aznapi vacsorát" - magyarázza Hanifin. Ami viszont a gőték-szalagoskígyók versenyében történik, az éppen az ellenkezőjét mutatja. A kutatócsoport több mint tíz élőhelyen talált méregnek ellenálló kígyókat. A gőték viszont sehol sem eléggé "mérgesek" ahhoz, hogy a szalagoskígyókkal megbirkózhatnának.
A kígyók immunitásáért egyetlen génmutáció felelős. Ahol a kétéltűek nem mérgezők, ott a gén alapállapotú (a hüllők nem méregrezisztensek). Vagyis: a mutáció nyilvánvalóan a gőték mérgező változataira adott válasz. A felfedezés rávilágít arra, hogy az evolúció néha hirtelen ugrásokat tesz. És megmagyarázhat bizonyos gyors változásokat más szervezetekben, így a kórokozókban is.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:21 Felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek egy életveszélyt okozó rollerest
- 20:20 Meteorológia: az átlagosnál enyhébb és szárazabb volt a január
- 18:19 Meghalt Horváth Kálmán Tolna vármegyei főispán
- 16:15 Gázolás miatt késtek a vonatok Győr közelében
- 14:06 Az ausztráliai lítiumbányánál történt katasztrófa veszélyezteti az akkumulátoripart
- 12:43 Ki vehetné meg egyáltalán Grönlandot?
- 10:23 Nagy-Britannia titkos rendelettel kényszerítené az Apple-t a felhasználók adatainak kiadására
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06