Kegyetlenség vagy hatékony nevelés?

"Bezártam a fiam a szobájába, hogy megmentsem a házasságom"

Sokak szerint csak egy szörnyeteg képes arra, amit egy kétségbeesett brit apuka csinált, ő azonban azzal védekezik, hogy más megoldást már nem látott 3 éves kisfia megfegyelmezésére.

2012.12.20 13:29ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egyesek szörnyetegnek neveznék, és még maga Martin Daubney is bevallotta, hogy ha korábban bárki azt mondja: egy napon tolózárral fogja bereteszelni a gyereke szobájának ajtaját, bizonyára bolondnak nézte volna az illetőt, mert annyira rémesnek gondolta ezt a nevelési módszert. Ám három év után úgy érezte, eljött az a pont, amikor már határt kell húzni, vagy fia miatt a házassága is tönkremegy.

Az angliai család kanosszája bő fél évvel ezelőtt kezdődött, amikor Martin és Diana három éves fia, Sonny rászokott arra, hogy néhány perc után kimászott az ágyából és vagy szülei ágyában, vagy a lakás különböző pontjain kötött ki. A házaspár egyre kétségbeesettebben olvasta a gyermeknevelési szakkönyveket és internetes oldalakat, a barátok és vadidegenek mellett számtalan szakértő tanácsát próbálták ki, de mindhiába: Sonny egyszerűen nem volt hajlandó a szobájában maradni.

"Nem túlzok, már a kapcsolatunk, az egészségünk és a szellemi épségünk volt veszélyben miatta" - mondta a férfi a The Daily Mail című napilapnak. A drasztikus döntéshez végül sok átkínlódott éjszaka után az az este vezetett, amelyen Sonny összesen 37 alkalommal követte a néma csöndben kiosonni készülő anyját, elég volt a legapróbb kis nesz, azonnal felébredt és már át is mászott a rácsos kiságyon. Akkor Martin ultimátumot adott nejének: vagy egy riglit szerelnek az ajtóra, vagy ő költözik egy hotelbe.

Bár Diana vonakodott, végül beleegyezett, hisz ő is kimerült volt az átalvatlan, zaklatott éjszakáktól és a különválás megemlítése végleg megrémítette. "Rosszabb volt, mint amikor Sonny újszülött volt: akkor is felébredt néhány óránként, de megetettük, tisztába tettük és minden rendben volt" - magyarázta az apa. Két és fél éves korában azonban megtanulta, hogyan másszon át az ágy rácsán. Kevéssel a harmadik születésnapja előtt a szülők egy tompa puffanásra ébredtek, ahogy a kisfiú a padlón kötött ki, akkor tudták, eljött az idő, hogy rendes ágyra cseréljék a bútort, de az igazi gondok csak ekkor kezdődtek..

"Eleinte, amikor valamelyikőnk meghallotta a neszezését, türelmesen visszavezettük az ágyába, megöleltük, megpusziltuk és visszamentünk aludni. Egy idő után viszont ragaszkodóbb lett, és teljesen megvadult, amikor megpróbáltuk magára hagyni, addig üvöltött, míg vissza nem mentünk hozzá, vagy lesétált a földszintre, hogy megtaláljon minket." A szülők idegei kezdtek teljesen megtépázottá válni, a padló legapróbb nyikordulására az egész újra meg újra kezdődött előről.

Először beérték azzal, hogy egy biztonsági korlátot szereltek a lépcső tetejére, de Sonny vadul rángatta és teli torokból üvöltött, a szomszédok nem kis megrökönyödésére. Már-már attól féltek, hogy egy éjjel beállítanak hozzájuk a gyermekvédelmisek, ki tudja, ki mit gondol a házból hallatszó eszelős üvöltés hallatán. Aztán ahogy várható volt, Sonny egy idő után megtanulta, hogyan nyissa ki a biztonsági rácsot, és újabb, izgalmas "játékot" fedezett fel magának.

"Egy három szintes házban, ahol élünk, mindenütt veszélyek leselkednek rá" - aggódott az apa, és amitől félt, be is következett: egy este a hálózsákjába bugyolálva indult el a gyerek a lépcsőn, a földszinti konyhában álló mosogatógép ajtajának hangos zörgésére riadtak fel a szülők. "Amíg azonnal felébredünk, nincs baj, de mi van, ha egyszer nem kelünk fel?" - tették fel a kérdést egy júniusi napon, ekkor került fel az ajtóra a külső retesz.

Közben azért Marin megvitatta a kérdést az internetes szülői közösségekben is, ahol kapott hideget-meleget, sokan kegyetlennek kiáltották ki, mások viszont azt mondták, teljesen érthető lépés ez részéről. Az egyetlen komoly kérdést az jelentette számára, hogy többen felvetették: ha esetleg tűz ütne ki a házban, akkor a bezárt szobából a gyermek nem tud kimenekülni. A fórumokon azonban Martin azt találta, hogy a tűzoltók dolga valójában sokkal könnyebb, ha a gyerek a saját szobájában van, így a legkönnyebb megtalálni, nem beszélve arról, hogy más szülők retesz helyett elérhetetlen magasságba szerelt kilinccsel védekeznek a gyerek "szökése" ellen.

"Az első éjszaka teljes rémálom volt" - vallotta be Martin a rigli felszerelése után. "Ágyba dugtam, mint rendesen, de ahogy kisiettem és bereteszeltem az ajtót, máris kiabált: Nem! Nem!, és végigdübörgött a szobán, aztán az öklével kezdte verni az ajtót. Csak egy takarót és egy párnát hagytunk benn, ahogy többen tanácsolták, meg volt etetve, itatva, meleg volt és friss pelenkát kapott - nem tehettünk semmi többet, a vigasztalása pedig csak meghosszabbította volna a fájdalmat. Mégis börtönőröknek éreztük magunkat."

A gyerek három órán át teli tüdőből ordított, másnap pedig az oviban az arcára borulva aludt el ebéd közben. Az óvónő kérdésére Martin zavartan csak annyit mondott: rossz éjszakájuk volt, de közben nagyon szégyellte magát. A második éjszaka azonban már érezhetően jobban alakult: Sonny "csak" egy órát kiabált és már nem verte az ajtót. Aztán a harmadik éjjelen az ágyában maradt és nyugodtan végigaludta az órákat. "Az üzenet átment: nincs értelme meneküléssel próbálkozni" - fogalmazta meg az apa.

Fél év kínszenvedés után mindössze három nap kellett, bár nehéz döntés vezetett odáig, hogy ilyen drasztikus módszerhez folyamodjanak. Azóta további 5 és fél hónap telt el, de néhány napja végleg lekerült a retesz, amit ünnepélyes mozdulattal dobtak a szemétbe és szerelték vissza a kilincset. "Még mindig kényelmetlenül érzem magam amiatt, amit tettem, de igazából azt sajnálom, hogy nem fél évvel korábban tettük. Ezzel rengeteg szenvedéstől megmenthettem volna mindannyiunkat" - mondta Martin, akinek a békés éjszakák a házasságát is visszasodorták a válság széléről.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.