Magyarország számára a vezeték előnyökkel jár

A Déli Áramlat gázvezetékről - interjú a moszkvai magyar nagykövettel

Veres János Pénzügyminiszter Moszkvában egy hete megállapodást írt alá a Déli Áramlat gázvezeték magyar szakasznak építéséről. Mivel ezzel kapcsolatban nagyon sok különféle adat hangzott el, az MTI megkérdezte a részletekről Székely Árpád moszkvai magyar nagykövetet, aki végig jelen volt a tárgyalásokon.

2008.03.07 18:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nagykövet hangsúlyozta: Veres János nem átfogó energetikai együttműködési szerződést írt alá, hanem kormányközi megállapodást a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről, amelynek azonban a jövőben a magyarországi gázellátás szempontjából is jelentősége lesz. Kiemelte: a Déli Áramlat és az azon áramló gáz nem kivált valamit, például egy régi, vagy egy majd megépítendő vezetéket, vagy az azon szállított gázt, hanem a növekvő, s ezért nemsokára a jelenlegi vezetékek kapacitását meghaladó európai szükségleteket hivatott fedezni.

Egyébként - hangzott el -, ahhoz, hogy a gázszállításban is piaci viszonyok alakuljanak ki, amelyek például bizonyos körülmények között a gáz árát is kedvezően befolyásolhatják, a már meglévőkhöz képest legalább 4-5 vezetékre lenne szükség, s más kedvező hatása mellett minden egyes vezeték rugalmasabbá, könnyebben kezelhetővé és biztonságosabbá teszi a rendszer egészét.

Magyarország számára a Déli Áramlat általában is számos előnnyel jár, de még kedvezőbb helyzetet teremt, hogy az ország területén halad át, mégpedig úgy, hogy a műszaki terv a megállapodás értelmében az országos területrendezési tervvel összhangban készül. Gazdaságpolitikai haszna a Déli Áramlatnak, hogy a kormány a stratégiai energetikai vállalatok korábbi privatizálása után energiapolitikai eszközökhöz jut. A vezeték lényeges vonása, hogy oroszországi végénél van megfelelő mennyiségű gáz, a másik végénél, az olasz Eni cégnél pedig van kellő felvevő kapacitás és hitelképesség, vagyis biztos vevő.

Ez nagyon fontos, noha sokan nem gondolnak arra, hogy az eladó is kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen hatalmas összeget fektet a vezeték építésébe, és ehhez hosszú időre biztos, fizetőképes vevőre kell tudnia támaszkodni. A Magyarországra szállított gáz továbbra is az eddigi vezetéken érkezik majd, de a megállapodás kimondja: a Déli Áramlat felhasználható lesz "a jövendőbeli pótlólagos magyar igények kielégítésére" is - mondta el Székely Árpád.

Kétségtelen - tette hozzá - hogy az építkezés pénzbe kerül Magyarországnak, viszont fokozza a gázellátás biztonságát és tranzitdíjat is hoz. Kérdésre elmondta: pontos számokkal még nem lehet szolgálni. Az építkezés költségeit csak akkor lehet kiszámítani, ha meglesz a részletes műszaki pénzügyi megvalósíthatósági tanulmány. A magyar szakasz építésének költségei várhatóan idén év végén válnak ismertté.

A tranzitdíjat szintén nem lehet pontosan előre látni, mert összege sok mindentől függ. Annyit azonban tudni, hogy jelenleg 1000 köbméter gáz 100 kilométeren való szállítása mintegy 1,5 dollárba kerül. A Déli Áramlat vezeték magyarországi szakasza pedig körülbelül 300 kilométer hosszú lesz, és évente minimum 10 milliárd köbméter gáz megy át rajta: ez a mai árak mellett körülbelül 45-50 millió dollár tranzitdíjat hoz a közös társaságnak, amelynek tulajdonosai - a Gazprom és a Magyar Fejlesztési bank, vagy az általa kijelölt projekttársaság - ennek adózás utáni részén a tulajdonarányának megfelelően, vagyis fele-fele arányban osztoznak, számolt a nagykövet.

Székely Árpád leszögezte: az 50-50 százalékos tulajdoni arány külön nagy előny. Mint mondta, a Gazprom örömmel fedezte volna a 100 százalékot, de akkor a magyar félnek nem lenne befolyása semmibe, így a tarifapolitikába sem, nem jutna hozzá a pótlólagos szállítások lehetőségéhez, nem tudná jól kihasználni a gáztárolási kapacitásait, és nem kapna tranzitdíjat.

A megállapodás szövegéről elmondta: az nagy mértékben egybeesik a Bulgáriával kötött Gazprom-megállapodás szövegével, s hozzátette: az osztrák féllel valószínűleg nem szükséges megállapodni a vezetéképítésről, mivel a baumgarteni elosztóban a Gazprom korábban már tulajdonrészt szerzett, s mert ott olyan sűrű a hálózat és olyan megfelelő elosztó rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek alighanem feleslegessé teszik a külön építkezést.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.