Pozitív hírekkel van tele a padlás

Tényleg itt lenne a válság vége? Sokan ezt mondják!

A Nemzetközi Valutaalap - készülve a hétvégi isztambuli féléves közgyűlésére - egyre pozitívabb jelzéseket ad a világgazdaság alakulásáról. Itthon is bizakodásra okot adó hírek láttak napvilágot, az Ecostat gazdaságkutató összevont konjunktúra indexe például az előző hónaphoz képest 2,5 százalékpontot javulva 78,1 százalékot ért el szeptemberben.

2009.10.01 19:38MTI

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábban jelzettnél gyorsabb ütemű világgazdasági fellendülést helyezett kilátásba, Magyarország számára viszont a tavasszal becsültnél nagyobb visszaesést jósolt csütörtökön megjelent előrejelzésében, amelyben felhívja a kormányok figyelmét az ösztönző programok túl korai lezárásának veszélyeire. Az elemzés szerint a kilábalás megkezdődött, a globális élénkülést a gyors ázsiai fordulat vezeti. 2010-ben 3,1 százalékos világgazdasági növekedés várható, leginkább a nagy fejlődő országok, például India és Kína fellendülésére támaszkodva.

Legutóbbi, áprilisban készített előrejelzésében az IMF 2,5 százalékos növekedéssel számolt. Ez évre az IMF 1,1 százalékos visszaesésre módosította korábbi 1,4 százalékos visszaesést jelző prognózisát.

Az IMF szerint a világgazdaság már emelkedő pályán van, Franciaország, Németország és Japán már hivatalosan is kilábalt a recesszióból. Magyarországnak viszont az idei évre és 2010-re is a tavaszi prognózisban szereplőnél nagyobb gazdasági visszaesést jósol a Nemzetközi Valutaalap. A szervezet frissített előrejelzése egybevág a magyar kormány várakozásaival. Az IMF az áprilisban valószínűsített 3,3 százalékról 6,7 százalékra módosította a magyar bruttó hazai termék (GDP) idei évi visszaesésére vonatkozó előrejelzését, 2010-re pedig 0,4 százalék helyett 0,9 százalékos csökkenést tart valószínűnek, csakúgy, mint a budapesti kabinet.

A 12 havi átlagos infláció idén 4,5 százalék, jövőre 4,1 százalék lehet Magyarországon - áll az elemzésben. Kedvező az is, hogy szeptemberben tovább gyorsult a svájci feldolgozóipar teljesítményének növekedése, ami arra utal, hogy az ország gyorsuló ütemben lábal ki a gazdasági válságból.

A svájci feldolgozóipari beszerzési menedzser index szeptemberben 54,3 pont lett az augusztusi 50,2 pont után. Az Európai Központi Bank (EKB) viszont azt ajánlotta, hogy az euróövezet kormányai 2011-ben állítsák le a központi gazdaságélénkítést.

A térség pénzügyminiszterei szerint ez nem megvalósítható, azzal járhat, hogy ismét recesszióba kerülnek a gazdaságok. Jean-Claude Trichet, az EKB vezetője az eurózóna pénzügyminisztereinek göteborgi ülésén azt mondta, hogy az eurózónában 2011-ben be kell fejezni a gazdaságélénkítést, és legkésőbb ugyanebben az évben meg kell kezdeni a hatalmasra nőtt közadósság visszafizetését.

Az eurózóna pénzügyminiszterei azonban elutasították az EKB javaslatát. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke azt mondta, hogy az euróövezet kormányainak meg kell várniuk a november 3-án esedékes új gazdasági előrejelzést, ami megerősítheti, hogy a térség kifelé halad a mély válságból. Joaquín Almunia az EU pénzügyi biztosa szerint akkor mondható tényleges élénkülés, amikor az eurózóna GDP-növekedése 1,5 százalék körüli lesz a gazdaságélénkítő programok nélkül.

Az Európai Bizottság szerint az eurózóna GDP-je jövőre 0,4 százalékkal nő az idei 4 százalékos csökkenés után. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Baden-Württemberg gazdasági miniszterével folytatott megbeszélése után azt mondta: a gazdasági válságból csak az innovatív fejlesztések révén lábalhat ki az ország, ezért is fontos a kutatás-fejlesztési együttműködés a német Baden-Württemberg tartománnyal. Ernst Pfister, Baden-Württemberg gazdasági minisztere rámutatott: az együttműködés során elsődleges feladat a magyar szakmunkásképzés olyan szintre emelése, hogy a szakmunkások kellő szaktudással rendelkezzenek a Magyarországra érkező német vállalatok munkaerőigényének ellátására.

Az Ecostat gazdaságkutató összevont konjunktúra indexe az előző hónaphoz képest 2,5 százalékpontot javulva 78,1 százalékot ért el szeptemberben - közölte az Ecostat csütörtökön az MTI-vel.

Szeptemberben a magyar nagyvállalatok, a kis- és középvállalati szektor, valamint a lakosság havi bizalmi indexe is javult, így az összetett mutató megfelel a tavalyi negyedik negyedévinek. A nagyvállalatok szeptemberi konjunktúra-indexe augusztushoz képest 4 százalékponttal emelkedett, 73,2 százalékra. A kis- és középvállalatok bizalmi mutatója 69,9 százalékot ért el, ami az előző hónaphoz képest 1,6 százalékpontos erősödés.

Nőtt a bizalom a lakosság körében is: a bizalmi mutató értéke 91,3 százalék volt szeptemberben, a havi növekedés 1,9 százalékpont. Ezzel szemben továbbra is visszaesést jelez a feldolgozóiparban a beszerzési menedzser index (BMI); a szezonálisan kiigazított szeptemberi adat 49 százalék - közölte a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) az MTI-vel csütörtökön. Kiigazítatlanul a mutató 56,4 százalék, ami növekedési kilátásokat vetítene előre az augusztusi helyzethez képest.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.