EKB-kamatdöntés

A defláció veszélyével riogatnak a londoni elemzők

A negatív betéti kamat hitelezés- és gazdaságélénkítő hatását semlegesíthetik az intézkedés által a kereskedelmi bankok nyereségességében okozott károk.

2014.06.05 20:21MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem biztos, hogy az eurójegybank (EKB) csütörtökön bejelentett monetáris lépései elégségesnek bizonyulnak az euróövezetet fenyegető deflációs kockázat kivédéséhez - vélekedtek egybehangzó értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

Az EKB 0,25 százalékról 0,15 százalékra csökkentette irányadó kamatát, a betéti kamatot nulláról mínusz 0,1 százalékra módosította, és új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) is bejelentett.

Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza a döntés utáni kommentárjában közölte: annak a veszélyét látja, hogy a negatív betéti kamat hitelezés- és gazdaságélénkítő hatását semlegesítik az intézkedés által a kereskedelmi bankok nyereségességében okozott károk. A szakértő szerint emellett az sem biztos, hogy a TLTRO-program kínálta likviditást a bankok felveszik, de ha fel is veszik, nem feltétlenül találnak e likviditásra hitelkeresletet a vállalati és a háztartási szektorban.

A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint "ennél nagyobb ügy" az a bejelentés, hogy az EKB felgyorsítja az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásának előkészületeit. Az euróövezeti jegybank azonban e vásárlásokat is "egyszerű, átlátható", nem pénzügyi szektorbeli ABS-konstrukciókra korlátozza, és mivel ez meglehetősen szűk piac, az EKB így megteremtett eszközvásárlási mozgástere "a közelében sem jár" más nagy jegybankok eszközvásárlási programjainak méretéhez - hangsúlyozta kommentárjában Jennifer McKeown.

A közgazdász szerint mindebből az következik, hogy jóllehet az EKB csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja a helyes irányban tett lépés, "amelyet már rég meg kellett volna tenni", nem világos azonban, hogy az eurójegybank kész lesz-e a lanyha gazdasági aktivitás élénkítéséhez és a deflációs kockázat kivédéséhez elégséges tempóban és meggyőződéssel cselekedni.

Hasonló következtetésekre jutottak csütörtöki értékelésükben egy másik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai is. Véleményük szerint bár a negatív betéti kamat elvileg valóban ösztönözheti a hitelkihelyezést, mivel a pénzintézeteket készpénztartalékaik jövedelmezőbb felhasználására kényszeríti, ám az EKB-nál tartott banki betétek túl csekélynek bizonyulhatnak a hitelkiáramlás élénkítéséhez.

A CEBR adatai szerint az európai kereskedelmi bankok jelenleg 30 milliárd eurónál is kevesebb betétállományt tartanak az EKB-nál; 2012-ben ennek az állománynak az értéke még meghaladta a 700 milliárd eurót. Még ha a teljes jelenlegi EKB-betétösszeg hitelként kiáramlik a reálgazdaságba, az sem jelentene sokat a növekedésösztönzés szempontjából - vélekedtek a CEBR szakértői.

A ház szerint az intézkedés eredménye inkább betétmenekítés lehet más bankokba - ahogy az Dániában is történt, amikor a dán jegybank 2012 júliusától idén áprilisig negatív betéti kamatot tartott érvényben -, és ez még akár a hitelkihelyezés visszaeséséhez is vezethet, vagyis az EKB mostani kamatcsökkentése forrásszűkítő hatással is járhat, ami nyilvánvalóan nem emelné az euróövezeti inflációt.

Az alacsony euróövezeti infláció egyébként is inkább tünet, semmint maga a betegség. A valutauniós periféria számára az árfolyam-kiigazítás lehetősége híján ez a pénzügyi unión belüli versenyképességük javításának eszköze, mivel költség- és bércsökkentési törekvéseik nyomják le az árakat.

Mindazonáltal Németországban, a legerősebb eurógazdaságban is alacsony az infláció, és a német gazdaság domináns szerepe miatt a német dezinflációs folyamat euróövezeti szinten is alacsony inflációhoz vezet, ami viszont a versenyképességük helyreállítására törekvő perifériális gazdaságokat deflációba sodorja - fejtegették a CEBR szakértői.

Az euróövezeti deflációt a piac is egyre nagyobb veszélynek tartja.

Idei második negyedéves befektetői felmérésének adatait ismertetve a Fitch Ratings hitelminősítő e héten Londonban közölte: az európai kötvénypiacon aktív befektetési társaságok vezetőinek mindössze 4 százaléka tartotta nagy kockázatnak az inflációt, ugyanakkor tizenegyszer többen, 44 százaléknyian nevezték súlyosabb veszélynek a defláció kialakulását Európában. Ez a legmagasabb különbség azóta, hogy a Fitch ezt a kérdést 2010-ben bevette negyedéves felméréseibe.

A Fitch Ratings elemzői kiemelték, hogy a tavalyi utolsó negyedév óta több mint a kétszeresére emelkedett azoknak az európai kötvényalapoknak az aránya, amelyek az infláció helyett már a deflációt tekintik súlyos kockázatnak az európai piacon.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.