Határozott a monetáris tanács

Egyhangú döntés született az alapkamat 4 százalékra csökkentéséről

A monetáris tanács tagjai egységesen az alapkamat 25 bázispontos csökkentését támogatták a testület legutóbbi, 2013. július 23-i ülésén, az alapkamat így 4,00 százalékra csökkent.

_{2013.08.07 15:01MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Fotó: MTI}

A jegybank honlapján közzétett jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy az eddig végrehajtott jelentős kamatcsökkentések és a változékony pénzpiaci környezet a következő hónapokban a kamatcsökkentések ütemének vagy mértékének megváltoztatását indokolhatja. 

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kamatpolitika várható vitelében beálló változásokat célszerű jelezni a piaci szereplőknek.

A jegyzőkönyv szerint az infláció az előző hónapokhoz hasonlóan továbbra is historikusan alacsony szintű, júniusban a fogyasztóiár-index 1,9 százalék, a maginfláció pedig 3 százalék volt. Az éves inflációs ráta 0,1 százalékponttal emelkedett, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,5 százalék volt. 

Az ipari termelés májusban 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A főbb feldolgozóipari ágazatcsoportok közül egyedül az élelmiszeriparban emelkedett a termelés. A gépiparon belül a járműgyártás májusban stagnált, míg az elektronikai szektor teljesítménye csökkent. Az ipari értékesítéseket továbbra is a belső és külső kereslet kettőssége jellemzi: a belföldi eladások tartósan csökkennek, míg az export stagnált. 

Az előretekintő indikátorok közül a rendelési adatok gyengébb, egyes bizalmi indexek viszont javuló rövidtávú kilátásokat jeleznek a következő hónapokra. A külkereskedelmi többlet havi alapon csökkent, de az év első öt hónapjában összességében nőtt az előző évhez képest.
 
A versenyszektor bérindexe az év első hónapjaihoz hasonlóan visszafogottan alakult májusban, az áprilisban megfigyelt ágazati különbségek továbbra is fennmaradtak, intenzívebb bérezés továbbra is a feldolgozóiparhoz köthető. A májusi munkaerő-felmérés adatai alapján folytatódott a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszámának növekedése. 

A meghirdetett üres álláshelyek alakulása alapján azonban ez döntően a közfoglalkoztatás további bővülésével magyarázható. Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a globális pénzpiaci környezet összességében kedvezően alakult. 

A kockázatvállalási hajlandóságot jelző indikátorok érdemben javultak, a fejlett piaci tőzsdeindexek jelentősen emelkedtek, valamint a régiós devizák is erősödtek. Ugyanakkor átmeneti piaci hangulatromlást okoztak a kínai bankközi piaci feszültségről, valamint a kínai növekedési kilátásokról érkező kedvezőtlen hírek. 

A portugál kormányválság, Ciprus - a részleges államcsődöt jelző szintre történt – leminősítése, valamint a görög hitelprogram jövőjéhez kötődő aggodalmak szintén a kockázatkerülő magatartás irányába hatottak.

Az amerikai jegybank felől érkező piacnyugtató jelzések, valamint az EKB és a Bank of England várható kamatpályára utaló („forward guidance”) kommunikációja ugyanakkor javítani tudta a befektetői hangulatot. Magyarországon a forint euróval szembeni árfolyama két nagyobb hullámban összességében 1 százalékkal erősödött, ami alapvetően a régiós devizákéhoz hasonló teljesítményt jelentett. 

Magyarország kockázati megítélése javult az előző kamatdöntés óta, ami mind a CDS jegyzésben, mind pedig az állampapír-piaci hozamokban megmutatkozott. A magyar 5 éves CDS felár az időszak eleji 340 bázispontról 290 közelébe süllyedt, míg az 5 éves euro devizakötvény-felár 30 bázisponttal mérséklődött. 

A hazai állampapír-piaci referenciahozamok az ország kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan szintén csökkentek. A feltörekvő piacokról történő tőkekivonás ellenére a nem rezidens szereplők forint állampapír-állománya a mindenkori historikus rekordot jelentő 5200 milliárd forintos szint közelébe nőtt az elmúlt négy hét alatt. 

A monetáris tanács értékelése alapján a globális pénzügyi piacokat az elmúlt hónap során a kockázatvállalási hajlandóság jelentős ingadozása jellemezte. A hazai kockázati mutatók az elbizonytalanodó nemzetközi pénzügyi környezetben is mérséklődtek és jelentős hazai eszközeladásokra nem került sor. 

A tanács néhány tagjának meglátása szerint ez kedvező változás az eddig megfigyelt tendenciákhoz képest, ugyanakkor rámutattak, hogy a feltörekvő piacokon tapasztalt forráskivonás számos esetben országspecifikus tényezőkhöz köthető. 

A tanács értékelése alapján továbbra is kockázatot jelent a globális pénzpiaci hangulat változékonyabbá válása és a világgazdasági növekedési kilátások bizonytalansága, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja. A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő szabad kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. 

Az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A 3 százalékos inflációs cél elérését így lazább monetáris politika biztosítja. A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult. 

A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A tanács tagjai, Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula egyhangúlag döntöttek az alapkamat-csökkentésről.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter